A Magyar Idők arról számol be, hogy nyolc kiemelkedő jelentőségű büntetőper folytatódik a bíróságokon a nyári ítélkezési szünet után. A bonyolult gazdasági ügyekben nem várható idén ítélet, csak- úgy, mint Vizoviczki László rendőri vesztegetési ügyében sem. Ugyanakkor első fokon elítélhetik a Teréz körúti robbantót, folytatódik a karcagi Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi ügye, Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselő pere és ítéletet hozhatnak az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor ügyében is.

A Népszava cikke szerint 12 ezer forint értékű tűzifát, szenet, palackos és tartályos PB-gázt, fűtőolajat, illetve brikettet igényelhetnek azok, akik kimaradtak a márciusi rezsitámogatásból. Az érintett mintegy 900 ezer háztartás október 15-ig nyújthatja be igényét. A helyhatóságok viszont a Belügyminisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez fordulnak, hogy a tüzelőtámogatást ne természetben, hanem készpénzben lehessen megkapni – számolt be a Népszavának Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetség elnöke, Tab fideszes polgármestere.

A Világgazdaság arról ír, hogy eltűnik a határ a munka és a magánélet között az okostelefonok miatt. A lap a Samsung tíz európai országban végzett kutatását idézve ismerteti, hogy a munkavállalók 24 százaléka gyakrabban él a távmunka lehetőségével, és a dolgozók átlagosan heti egy órán át a szabadban végzik feladatukat. A megkérdezettek 38 százaléka viszont stresszesebbnek érzi magát a munkahelyi és a személyes tér összemosódása miatt.

A Portfolio a munkaerőköltség és a bruttó bérek alakulását gyűjtötte össze a különböző ágazatokban, a KSH adatai alapján. Tavaly a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban a dolgozók átlagos munkaerőköltsége megközelítette az 1 millió forintot, ezt követi a pénzügyi-biztosítási tevékenység, 749 ezer forintos munkaerőköltséggel. A lista végén az egészségügyben és a ruhagyárakban dolgozók állnak, 235 ezer forint alatti munkaerőköltséggel. A bruttó bérek ennél alacsonyabbak voltak, bár minden szektorban növekedtek – írja a Portfolio.

A Világgazdaság összesítése szerint a britek, a spanyolok és a franciák vannak a legtöbbet szabadságon. Az ünnepnapokkal együtt Angliában 37, Franciaországban és Spanyolországban pedig 36 szabadnap jár, Magyarországon ugyanannyi, mint Németországban, 33 nap. A legkevesebb szabadságot Mexikóban kapják, az ünnepekkel együtt mindössze 13 napot.

A Pénzcentrum arról ír, hogy elkezdődött az iskolakezdés előtti roham a magyar áruházakban, a szülők több tízezer forintot hagynak a boltokban. A portál szerint egy elsős beiskolázása, ha csak a legszükségesebb, legolcsóbb tan- és sportszereket veszik meg neki, 32500 forintot emészthet fel, de a cipőket, ruhákat, vagy például egy íróasztalt is beleszámítva ez akár 200 ezer forint is lehet. A legnépszerűbb beszerzőhelyek felkészültek a rohamra, de a készletek végesek, ezért nem érdemes az akciókra várni – írja a Pénzcentrum.