Gulyás Gergely az egy nappal korábban elfogadott Stop Soros törvényjavaslat és az alaptörvény-módosítás témájával kezdte a Kormányinfót. Elmondta: régóta világos, hogy a kormánynak milyen szándékai vannak a bevándorlás megakadályozására Magyarországon. A legfontosabb sarokpont

• a betelepítés tilalma és az
• első biztonságos ország elve.

Ez a két javaslat módosításai ellenére is megmaradt, nem változtak a kormány szándékai, szerinte a két elfogadott törvény alkalmas a kitűzött célok elérésére.

Gulyás Gergely szerint a jogszabályok és az alaptörvény-módosítás gyakorlati alkalmazása kizárja azt, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Beszélt arról, hogy az ellenzék többsége nem vagy nemmel szavazott, vagyis bevándorláspárti.

Adótörvény-változások

A Miniszterelnökséget vezető miniszter röviden felsorolta a tervezett adómódosításokat. Ismét kiemelte, hogy 32%-kal adózott az átlagjövedelem 2010-ben, most a személyi jövedelemadó 15%, ami fontos előrelépés. Hangsúlyozta továbbá a szociális hozzájárulási adó mérséklését: 27% helyett 2019-re 17,5%-ra csökken, vagyis jövőre 2%-os csökkenést terveznek a mostani 19,5-ről.

A gazdasági növekedés függvényében további csökkenés jöhet, azt remélik, hogy 4 év múlva 11,5% is lehet a szocho.

Bővül a családi adókedvezmény, a kétgyermekes családok adókedvezménye plusz 5 ezer forinttal havi 40 ezer forint lesz.

Öregségi nyugdíjasok számára munkavállalás esetén csak szja-t kell fizetni, ez 15%.

A tej áfája 5%-ra csökken, ez évi 20 milliárd forint spórolás lehet 2019-ben a családoknak.

Megszűnik - másikba olvad - hat adónem, egy újat viszont bevezetnek, ez a bevándorlási különadó.

Egészségügyi intézkedésként tekintenek az egyetlen adóemelésre

A "chipsadó", vagyis a népegészségügyi termékadó átlagosan 20%-kal nő a benyújtott javaslat szerint. Gulyás Gergely azt mondta, hogy a cukortartalommal szemben - vagy mellett - a gyümölcstartalmat pozitívumként akarták figyelembe venni a termékeknél, de az EU ezt nem fogadta el, ezért bővül az érintett alkoholtartalmú italok köre.

Cafeteria - fizetésemelést javasolnak

Ismét leszögezte Gulyás Gergely, hogy a cafeteria változtatásával a Szép-kártya marad egyedüli kedvezményes adózású lehetőségként, a cafeteria adható mértéke nem változik. Indoklásul elmondta: a magas adók időszakában vezették be a cafeteriát azért, hogy bizonyos juttatásokat kedvezőbben kaphassanak a munkavállalók. Az adók csökkentek, a gazdasági helyzet javult, ezért a kormány szerint a plusz pénzeket a munkáltatók inkább fizetésemelésként adják a juttatást a dolgozóknak.

Kérdésre válaszolva, további indokként azt mondta, hogy szerinte a munkaerőhiány miatt inkább a dolgozók vannak alkupozícióban, valamint a magasabb bérek miatt

a kormány szerint úgyis többet költenének a dolgozók vendéglátói szolgáltatásokra és belföldi üdülésre; aki ezt nem szeretné, az szerinte megegyezhet a munkaadójával a bér magasabb terheinek átvállalásáról vagy megosztásáról.

Kovács Zoltán kormányszóvivő kiegészítésként közölte: vannak más, a cafeteriába nem tartozó lakhatási és egyéb támogatási lehetőségek.

(Az InfoRádió korábban megkérdezte a munkáltatók és a munkavállalók képviselőit, akik egymásnak meglehetősen ellentmondó véleményt képviselnek. Jó irány vagy fájó veszteségek - cikkünk itt olvasható.)

Gulyás Gergely többször is hangsúlyozta, hogy a Szép-kártyák kizárólagosságával a belföldi turizmust segíthetik a dolgozók és segíti a kormány.

Azt egyelőre nem tudják, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében hogyan alakul 2019-ben a cafeteria sorsa. Ezzel kapcsolatban csak annyi hangzott el, hogy a központi közigazgatásban 2008 óta változatlanok a bérek, és sok önkormányzatnál sem jobb a helyzet - Gulyás Gergely reméli, hogy január 1-jével emelés jöhet.

Közös V4-es migrációs álláspontot akar a kormány

A kormányülés harmadik fontos témája a V4-ek és Ausztria csütörtöki találkozója, valamint az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a pénteki látogatása volt. A migráció és a következő EU-költségvetés lesz a legfőbb téma.

A bizottsági költségvetési javaslat a kettőt összeköti - emelte ki Gulyás Gergely. A magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy ez egy migrációtámogató uniós költségvetés. Továbbra sem látják, hogy a magyar kormány által határvédelemre költött egy milliárd forint megtérüljön, sőt, a jövőbeni határvédelmi költségeket sem tartalmazza az új költségvetési javaslat. Ehhez képest a kohéziós alapokat is megnyitják a migrációs igényekhez - hangsúlyozta a miniszter.

A magyar kormány szerint csak akkor kezelhető a migrációs helyzet, ha hatékony a külső határvédelem. Gulyás Gergely felidézte az Orbán Viktor miniszterelnök által 2 éve ismertetett Schengen 2.0 tervet. Eszerint nem lehet üres jogi deklaráció a külső határok védelme, hanem ha ennek nem tud egy ország eleget tenni, akkor annak jogi szankciói kell hogy legyenek. A határvédelem balkáni segítésében Magyarország részt vesz akár emberrel, akár pénzzel, erre hajlandó a kormány, de nem nézi el, hogy más nem védi meg az unió külső határait, ennek következményei kell legyenek - hangsúlyozta.

Miniszteri fizetések

Emelkedhet egyes miniszterek fizetése a 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat alapján - derült ki egy nappal korábban. Az új javaslat szerint egy miniszter legfeljeb annyit kereshet, amennyit a minisztériuma alá tartozó állami cég vezetője - az állami cégeknél ugyanakkor jelentős fizetésemelések történtek az elmúlt időben.

Az új szabályról Gulyás Gergely azt mondta, hogy ez csak egy keret, a miniszterelnök fogja megállapítani az új fizetéseket. A sajtóban is megjelent ötmilliós havi fizetés a miniszter szerint csupán elvi lehetőség, ami egyetlen tárcánál, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea esetében fordulhatna elő. Mivel a kormányfő fizetése nem emelkedik, ezért előfordulhat, hogy egy-egy miniszter fizetése magasabb lesz, mint Orbán Viktoré.

Munkaerőhiány

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a napokban arról beszélt, hogy 2%-kal csökkenhet a GDP a munkaerőhiány miatt, a helyzet megoldására a kormánytól komplex programot várnak, mert véleménye szerint a hazai munkaerőtartalék nem elegendő. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely a korábban is ismert intézkedéseket sorolta fel:

• a munkanélküliség most is csak 3,8% Magyarországon, de elérhető a 2,5 százalék is;
• az öregségi nyugdíjasok munkavállalásának lehetőségét emiatt könnyítették;
• a tavalyi volt a második év, amikor több magyar jött haza a KSH adatai szerint, mint amennyien elhagyták az országot.

A Figyelő újabb listája, ezúttal a "túl liberális területen" kutatókról

Ezzel nincs gond a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, mert úgy vélte, tényállításokról lehet vitatkozni, és "sajtószabadság van, amíg más jogát valaki nem sérti, addig azt ír, amit akar".

A hetilap a korábbi újságíró-listázás után most azokat sorolta fel, akik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben a bevándorlást, a genderelméletet, illetve a homoszexualitást kutatják, megjegyezve, hogy ezek a témák „feltűnően népszerűek” a kutatók között.

Gulyás Gergely még annyit mondott, hogy szerinte inkább nem kellene használni a listázás szót, mert rossz hozzáadott jelentése van.

Új célok a Magyar Tudományos Akadémiának

A 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a MTA-ról szóló törvény módosítási javaslata sokakban komoly aggályokat ébresztett az Akadémia függetlenségével kapcsolatban. Az MTA állásfoglalást adott ki és sürgős tárgyalásokat kezdeményezett, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig arról beszélt, hogy nincs veszélyben az MTA alkotmányos függetlensége. Ez utóbbit hangoztatta Gulyás Gergely is a Kormányinfón.

A kormányzat célja az, hogy közelebb kerüljenek az MTA kutatási irányai és a kormányzat k+f célkitűzései, az indok a kutatás-fejlesztésre adott pénzek hatékonyabb felhasználása.

Gulyás Gergely szerint ez "nem csak azt jelenti, hogy a kormány bele akar szólni az akadémiai k+f célokba, hanem az akadémia is beleszólhat az állami célokba". "Az a cél, hogy a költségvetés elfogadásáig mindenki elfogadja, hogy mi az, ami változik, és mi az, ami nem" - jelentette ki, hozzátéve, hogy úgy látja, megegyezés-közeli a helyzet.

Költözés a budai Várba

Egy ideje csúszott a dátum, de most konkrétumot hallhattunk: az a cél, hogy a miniszterelnöki iroda január 1-jével a várba költözhessen, a Karmelita kolostort újítják fel Orbán Viktor hivatala számára. A vár rekonstrukciójával az eredeti állapot minél pontosabb visszaállítása a feladat. Gulyás május végén már arról beszélt, egy éven belül költözik a kormány, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium.

További témák, amikről Gulyás Gergelyt kérdezték

• Nem kommentálta az Angela Merkel-Orbán Viktor találkozó lehetőségét, mert "a diplomácia szabályait betartja a meghívó fél teszi közzé a találkozókat. Eddig ez a német félről nem történt meg, ezért egyelőre nem kommentálják a meghívás híreit."
• Az USA kilépett az ENSZ emberi jogi tanácsából. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány sem örül, hogy az ENSZ egyes szervezetei politikai tevékenységet is folytatnak, de nem hozott még a kormány Trumpékhoz hasonló döntést.
• A bevándorlási különadó egy választási ígéret teljesítése - közölte Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ez az intézkedés is illeszkedik a migrációt megakadályozó rendszerbe.
• A Sargentini-jelentésről pénteken döntenek - tartalmazza-e az alaptörvény-módosítás kritikáját is? - szólt a kérdés. Erről azt mondta, hogy a Stop Soros törvény kritikája a legnagyobb része.