eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István választmányi elnök, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóbiás József pártigazgató (b-j) az MSZP választmányi ülésén a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban (KMO) 2018. április 21-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Külön frakciót alakít az MSZP és a Párbeszéd

Az MSZP és a Párbeszéd külön frakciót alakít, és frakciószövetségként dolgozik az Országgyűlésben - jelentették be a két párt vezetői szombaton Budapesten, a szocialista párt választmányának szünetében tartott sajtótájékoztatón. Új szövetségeseket keresnek és közös fellépést ajánlanak az ellenzéki pártoknak bizonyos ügyekben. Az MSZP június 17-én tartja tisztújító kongresszusát.

A Párbeszéd három politikusához (Karácsony Gergely, Szabó Tímea, Tordai Bence) csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról a parlamentbe jutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője, valamint a szocialista Burány Sándor, aki továbbra is az MSZP tagja marad. Azért döntöttek így, hogy külön frakciót alakíthassanak, amihez ötfős létszám kell.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben.

Karácsony: új reményt kell adni

Az április 8-i országgyűlési választást értékelve közölte, van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez "nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség". Szerinte a változást akarók választópolgárok szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani.

Ezért a helyzetet úgy értelmezik - folytatta - , hogy az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.

Újabb szövetségeseket keresnek

Karácsony Gergely azt mondta, a három hónap - amit a két párt végigkampányolt - nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.

Elmondta,

az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.

Mi a célja a frakciószövetségnek?

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte, a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről. "A kettő több, mint egy" - fogalmazott.

Hozzátette: a két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. Elmondta, a koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős. Kifejtette: minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, vagy például interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.

Arra a felvetésre, hogy a házszabályban nem szerepel a frakciószövetség, és mi a céljuk annak létrehozásával, Tóth Bertalan azt mondta, a politikai megállapodással bizonyítani akarják, hogy elszántak a közös politika fenntartásában.

Budapest, 2018. április 21.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke (j3), Hiller István választmányi elnök (j2), Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke (j) és Tóbiás József pártigazgató (j4) az MSZP választmányi ülésén a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban (KMO) 2018. április 21-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest, 2018. április 21. Molnár Gyula, az MSZP elnöke (j3), Hiller István választmányi elnök (j2), Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke (j) és Tóbiás József pártigazgató (j4) az MSZP választmányi ülésén a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban (KMO) 2018. április 21-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

A frakcióvezető közölte, a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben.

Ennek formájára - legyen az például egy ellenzéki kerekasztal - is javaslatot tesznek jövő héten.

Beszámolt arról, hogy nagyon komoly egyeztetés után és a választmány felhatalmazásával lesz Burány Sándor a Párbeszéd-frakció tagja.

A rendszerváltás óta a legfontosabb ülés

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek.

Véleménye szerint a választmány ülésén értelmes és kemény vita folyt, amelyen nem volt személyeskedés és kiabálás.

Jelezte, a választmány adott felhatalmazást az országgyűlési képviselőcsoportnak a frakciószövetség létrehozására a Párbeszéddel.

Hozzátette: a döntést 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett hozták meg.

Bejelentette azt is, hogy a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát, amelyen más politikai témák - a választások értékelésének lezárása - is szerepelnek.

Kérdésre Karácsony Gergely beszélt arról, hogy nagyon számítanak az MSZP-Párbeszéd támogatásával, de függetlenként az Országgyűlésbe került Mellár Tamás támogatására, legyen ennek bármilyen jogi formája.

Tóth Bertalan ugyanakkor a helyi, pécsi politikával indokolva véleményét azt mondta, nem látja annak esélyét, hogy Mellár Tamás csatlakozna valamelyik frakcióhoz vagy párthoz.

Arra a kérdésre, mely ellenzéki pártokkal működnének együtt Karácsony Gergely elmondta: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak. Példát szeretnének mutatni - folytatta - , hogy különböző pártok, amelyek világnézete egybevág, közösen fel tudnak lépni értékeik képviselete érdekében

Ugyancsak kérdésre beszélt arról, hogy elhangzott a választmányi ülésen és egyetért az előválasztás ötletével. Emlékeztetett arra, hogy a VIII. és a XV. kerületben hamarosan időközi polgármester-választás lesz. Véleménye szerint az előválasztás csak egy technika, a cél az, hogy a helyi közösségek bevonásával demokratikus vitában találják meg a legjobb jelöltet.

Talán 2018-ban is hibát követtek el, hogy nem ezt a módszert alkalmazták - jelezte.

A Párbeszéd társelnöke egy másik kérdésre hibaként értékelte, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra. Ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni - mutatott rá. Hozzátette: ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×