Széles körű együttműködés hiányában a választók mozgósítására koncentrálnak az ellenzéki pártok. Abban bíznak, hogy ha nagyon magas lesz a részvételi arány, akkor le tudják váltani a Fideszt. Reményeiket Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje fogalmazta meg.

"Amennyiben a részvételi arány 70% környékére növekszik, akkor lényegében a pártok megegyezésétől függetlenül a Fidesz kisebbségbe kerül, és kormányváltás történik."

A rendszerváltás óta hét országgyűlési képviselőválasztást tartottak Magyarországon. 1990-ben kerekítve 46, 94-ben 55, 98-ban 57, 2002-ben 74, 2006-ban 64, 2010-ben 47, 2014-ben pedig 62 százalék volt a részvételi arány.

Hetven százalék felett tehát csak egyszer, 2002-ben járt, amikor leváltották az első Orbán-kormányt és újra a szocialisták kerültek hatalomra.

Az elmúlt hét országgyűlési képviselő-választás átlagolt részvételi aránya azonban a hatvan százalékot sem éri el: egészen pontosan 57,7 százalék.

Az emberek majdnem felét tehát csak akkor lehet rávenni a szavazásra, ha nagyon nagy a tét, és valami ellen, nem pedig valami mellett kell szavazni.

Az idei választás egyébként éppen ilyen lesz, nemcsak az ellenzék, hanem a kormányoldal szerint is. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor ezt mondta:

"Van tétje a választásnak, a tét komoly, meg kell védeni amit elértünk, és meg kell tartani Magyarországnak Magyarországot. Ennél nagyobb tét nem lehet."

A közvéleménykutatók azt mondják, hogy a részvételi arányt nagyon nehéz megjósolni, mert sok a rejtőzködő szavazó. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ha nagyon sokan elmennek szavazni, akkor az nemcsak a kormányoldalnak, hanem a kisebb ellenzéki pártoknak sem kedvez, mert csökkenti a bejutási esélyeiket.