eur:
392.82
usd:
366.69
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Februárban érkezik a választási értesítő - a nap hírei

Február 9-étől kapják meg az értesítőket az áprilisi parlamenti voksolásra a választópolgárok. Tavaly 1291 személy részesült nemzetközi védelemben Magyarországon - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Romániában megvonta a bizalmat Mihai Tudose miniszterelnöktől saját pártja. A nap legfontosabb hírei január 15-én.

Február 9-től kapják meg az értesítőket az áprilisi parlamenti voksolásra a választópolgárok - közölte a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Pálffy Ilona az InfoRádió Aréna című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy voksolni csak érvényes személyazonosító okmánnyal lehet. Ha valaki nem a lakóhelyén kíván szavazni, az a voksolást megelőző második napig jelentkezhet át másik szavazókörbe. A Nemzeti Választási Iroda vezetője elmondta: a levélben szavazó határon túli magyarok március 24-ig regisztrálhatnak a választói névjegyzékbe. Pálffy Ilona hozzátette: a külföldön élők a 118 külképviselet valamelyikén adhatják le voksukat.

Az államfő szerint folyamatosság és kiszámíthatóság várható Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül. Áder János a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy minden párt úgy gondolja, hogy a magyarok az Európai Unió polgárai maradnak.

A Fidesz szerint nem vehet részt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az úgynevezett Soros-tervvel foglalkozó ülésén az LMP-s Szél Bernadett. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke indoklásul azt mondta: az ellenzéki párt politikusai támogatják az úgynevezett Soros-tervet, Szél Bernadett pedig az amerikai pénzember által támogatott migránsokkal foglalkozó szervezetnél dolgozott. Az LMP képviselője úgy reagált, hogy Németh Szilárd nem tilthatja ki őt a nemzetbiztonsági bizottságból, és ha ezt mégis megteszi, akkor minden létező jogi eszközt igénybe vesz majd.

Tavaly 1291 személy részesült nemzetközi védelemben Magyarországon - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A tájékoztatás szerint a magyar államot a Genfi egyezmény kötelezi arra, hogy védelmet adjon azoknak, akinek veszélyben forog az élete. A kormány által vitatott 2015-ös európai tanácsi kvótadöntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Olaszországtól és Görögországtól. Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a napokban egy máltai lapnak nyilatkozva ugyanilyen számú menekült befogadásáról beszélt. Ellenzéki politikusok emiatt a kormánytól várták annak tisztázását, hogy Magyarország valóban befogadott-e titokban menekülteket.+

A gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatását szorgalmazza a Jobbik. Varga-Damm Andrea, a párt országgyűlésiképviselő-jelöltje arról beszélt, hogy 2002 óta a lakosság többet költ gyógyszerre, mint az állam. Szerinte az egészségügyi járulékokból telne nagyobb állami szerepvállalásra.

Induljon közösen az MSZP, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt a választásokon - erről adott ki szándéknyilatkozatot a három párt. Fodor Gábor, a Liberálisok vezetője az InfoRádiónak azt mondta, a közös indulás technikai részleteit még nem dolgozták ki, egy hónapot adott erre és az újabb szervezetek csatlakozására.

Kemény fellépést ígért az ukrajnai kisebbségek jogait tovább korlátozó intézkedések ellen a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az M1-en azt mondta: a helyzet rendkívül súlyos, mivel senki sem vette komolyan azt a fenyegetést, amit az oktatási törvény jelentett. Hozzátette: Kijev ahelyett, hogy feloldaná a konfliktusokat, tovább korlátozná a nyelvhasználatot és az állampolgárságot.

Rendkívüli ülést tart kedden a parlament külügyi bizottsága a román miniszterelnök nyilatkozata miatt - közölte a Fidesz-frakció. Mihai Tudose a múlt héten a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatban megfenyegette az erdélyi magyar közösséget vagy annak képviselőit.

Romániában pártja megvonta a bizalmat Mihai Tudose miniszterelnöktől, utódjáról kedden döntenek a szociáldemokraták. Tavaly leváltott elődjéhez hasonlóan Tudose a Szociáldemokrata Párt elnökével került konfliktusba.

Elhunyt Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész. A 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája 61 éves volt. Ökrös Oszkár pályafutása során a leghíresebb prímásokkal játszott együtt, a Budapesti Fesztiválzenekar vendég-szólistája volt. Elnyerte a Magyar Örökség-díjat, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjat kapott.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×