Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulójára emlékezett az ország. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói 1956-ban ezen a napon fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-ai eseményeknek. Az ünnepségsorozat a Műegyetemnél kezdődött, ahol Trócsányi László igazságügy-miniszter arról beszélt: ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban. Simicskó István honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy napjainkban is meg kell védenünk szuverenitásunkat. Az ünnepség után fáklyás menet indult a Bem térre, ahol Rétvári Bence, a Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: '56 tanulsága, hogy semmit sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. Varga Mihály a Kiscelli Múzeumban emlékezett, ahol azt mondta: hálával tartozunk a forradalmároknak, mert vissza adták a szabadság reményét. Kövér László Házelnök Martonvásáron úgy fogalmazott: a szabadságvágy az ami a magyarság erkölcsi többségét egybekovácsolja és összetartja.

Az október 23-i ünnepi rendezvények miatt változik a közösségi közlekedés menetrendje a fővárosban. November 4-ig minden nap korhű villamosok közlekednek a 6-os és a 49-es vonalon. Hétfőn délelőtt lezárhatják a Kossuth Lajos téri, délután pedig a Vörösmarty téri metrómegállót, ez esetben a szerelvények megállás nélkül haladnak át az állomáson. Rövidített útvonalon jár a 2-es villamos, a 73-as troli pedig egyáltalán nem visz majd utasokat.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottságának döntése után nem kétséges, hogy létezik az a terv, amelynek alapján Brüsszel a menekültek betelepítésén dolgozik. Szijjártó Péter a Kossuth rádióban azt mondta: olyan döntés született, amely a kontinens biztonságának teljes feladását jelenti, mivel több millió migráns előtt nyitja meg az utat Európa felé.

A Jobbik arra biztatja a kormánypártokat, hogy saját nevükben nyújtsák be az ellenzéki párt alaptörvény-módosítási javaslatát. A Jobbik javaslata csak egyetlen mondatban tér el a kormánypártokétól: a párt kizárná a letelepedési kötvények visszavezetésének lehetőségét.

Csehországban a képviselőházi választások győztese, a jobbközép ANO mozgalom vezetője alakíthat kormányt. Andrej Babiš közölte: mind a 9 parlamentbe jutott politikai szereplővel tárgyalni akar az új képviselőház alakuló üléséről. Az ország függetlenné válása óta ilyen nagy arányú győzelmet még egyetlen párt sem aratott parlamenti voksoláson. A tömörülés a szavazatok csaknem 30 százalékát szerezte meg.

Elnökválasztást tartottak Szlovéniában. A voksolást a nem hivatalos eredmények szerint a hivatalban lévő Borut Pahor nyerte a szavazatok 56,2 százalékával. A 1 millió 700 ezer választópolgár járulhatott az urnákhoz.

Koszovóban alacsony részvétel mellett zajlottak a helyhatósági választások. A 2 milliós országban több mint 7 ezer képviselőjelölt, valamint 200 polgármesterjelölt indult a 38 önkormányzat vezetéséért. A választás egyik tétje az, hogy ki fogja vezetni Pristinát, a fővárosnak ugyanis eddig ellenzéki polgármestere volt.

Véleménynyilvánító népszavazást tartottak az észak-olaszországi Lombardiában és Venetóban a tartományi hatáskörök bővítéséről. Az Olaszország gazdasági motorjának számító két tartomány azt szeretné elérni, hogy adóbevételei legalább felét megtarthassa magának.

Több ezren vonultak az utcákra a máltai fővárosban, hogy igazságot követeljenek a héten meggyilkolt oknyomozó újságírónő ügyében. A tüntetők a gyilkosság gyors felderítését, valamint a politikát és a hatóságokat átszövő korrupció felszámolását sürgették.

Japánban a szavazókörök zárása után közzétett exit poll eredmények szerint a jelenlegi kormányfő pártja nyerte az előrehozott parlamenti választásokat. Az Abe Sindzó vezette Liberális Demokrata Párt és koalíciós partnere, az Új Komeito több mint 300 helyre számíthat a törvényhozás 465 fős alsóházában. A voksolást hátráltatta a Lan tájfun ami miatt több régióban is késik a szavazatok összeszámlálása.

Visszavonta Robert Mugabe zimbabwei elnök jószolgálati nagyköveti felkérését az Egészségügyi Világszervezet. Korábban nagy felháborodást váltott ki a jelölés, miután Zimbabwéban rendkívül rossz az orvosi ellátás. Robert Mugabe ellen az Egyesült Államok és az Európai Unió is több büntetőintézkedést léptetett életbe az emberi jogok sorozatos megsértése miatt.