A jövő évi költségvetési javaslatról készített véleményében a számvevőszék megfogalmazta, hogy a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint egy előírás kivételével a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Az számvevőszék szerint a 2018-as költségvetési törvényjavaslat bevételi előirányzatai 100 százalékban, a kiadási előirányzatok 90,6 százalékban, 8,68 százaléka részben teljesül, 0,72 százaléka pedig nem megalapozott, ugyanakkor a feltárt kockázatok megfelelő költségvetési intézkedésekkel kezelhetők.

A számvevőszék felidézte, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslatban - a konvergenciaprogrammal összhangban - 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedést (GDP) határozott meg. Ez a 2017-re tervezett gazdasági növekedéshez képest 0,2 százalékponttal magasabb növekedési ütem. A törvényjavaslat szerint 2018-ra az európai uniós módszertan szerinti hiány tervezett értéke a GDP 2,4 százaléka. A GDP arányos államadósság-mutató 2018 végére 69,5 százalékra mérséklődik, ami a 2017 utolsó napján várható 71,4 százalékhoz képest 1,9 százalékpontos csökkenés.

A feltételezett gazdasági növekedés elérése mellett a GDP arányos hiány és államadósság-mutató megfelel a hazai és az uniós előírásoknak. Az államadósság-mutató javuló tendenciája további mozgásteret ad a magyar költségvetés számára - írja véleményében a számvevőszék.

Az ÁSZ megfogalmazta azt is, hogy a költségvetési törvényjavaslatban a tartalék jellegű előirányzatok 257 milliárd forintjából az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintja tekinthető valódi költségvetési tartaléknak, a többi tartalék - a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt 110 milliárd forint, a 87 milliárd forint céltartalék - nem használható fel szabadon a költségvetési kockázatok kezelésére.

A gazdasági növekedés és az európai uniós módszertan szerinti hiány 3 százalék alatti mértéke további implicit tartalékot jelent. Ugyanakkor a költségvetési döntésekkor továbbra is konzekvens költségvetési gazdálkodás szükséges a központi és helyi szinten, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél egyaránt - mutat rá a számvevőszék.

Az ÁSZ feltárta, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a középtávú költségvetési hiánycélnál, ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából.

Véleményében az ÁSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai uniós támogatásoknál kockázatot jelent a költségvetés számára a támogatások elszámolásának késedelme az Európai Bizottság részére.

Az ÁSZ felveti azt is, hogy a kiemelt kormányzati programok és beruházások hatásainak megítélését nehezíti, hogy az éves költségvetési törvényjavaslatban nem állnak rendelkezésre az ilyen típusú programok megvalósításával kapcsolatos, több év adatait tartalmazó költségvetési tervek.