Jelentősen megnőtt a vaddisznóállomány mostanra. A második világháború előtti időszak egy viszonyítási pont, amikor évente országosan 2000 vaddisznót lőttek, és ennek megfelelő állományt gondoltak az országba. Később, 1946-47-ben 100-300 darab volt a vaddisznó terítéke, mert a háború a vadállományt is - különösen a nagyvadfajokat - súlyosan érintette. Utána a hatvanas évektől a 4-5 ezres vadászzsákmány 100 ezer fölé emelkedett az utóbbi években. Ez európai viszonylatban nem kiugró folyamat, más országok is ugyanígy szembesülnek az állomány számának változásával - mondta az InfoRádiónak a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet vezetője, Csányi Sándor.

A vaddisznó az életmódjából és az  élőhely igényéből kifolyólag elsősorban az erdős, hegy- és dombvidéki területek vadja, de az állomány növekedése miatt az alföldi mezőgazdasági területek, kisebb-nagyobb erdőfoltok, nádasok, galériaerdők és hasonlók is a vaddisznók élőhelyévé váltak, és mostanra az egész országban előfordulnak.

A vaddisznó városi megjelenése elsősorban a külterületeket érinti: a Balaton környéki településeken például az üdülőterületeken, illetve a fővárosban Buda erdővel határos, nagyon sok elhanyagolt vagy lakatlan épületet tartalmazó részein jellemző.

Az elszaporodásuk konfliktusokat is okoz

A vaddisznó legfontosabb kártétele a mezőgazdasági területeken a terményekben okozott kár. Az állomány növekedése következtében azonban az állat megjelenik olyan részeken is, ahol korábban nem fordult elő, így például kifejezetten mezőgazdasági területeket vagy városi környezetben. Ez azt jelenti, hogy olyan területeken kell a vaddisznót kezelni, ahol nem mindig rendelkezünk a megfelelő törvényi és egyéb feltételekkel - mondta Csányi Sándor, aki szerint a vaddisznóállományok kezelési szempontjait vagy elveit kell a mai valósághoz igazítani.

Rossz a szabályozás

A belterületen lévő vadak kilővését szabályzó rendelet nem megfelelő és olyan szervezetek létrehozására van szükség, akik belterületi fegyverhasználatot ismerik és akár egy vaddisznót is be tudnak fogni - mondta az InfoRádiónak Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet helyettes vezetője.

"Senki nem tud jogszerű feltételek mellett fellépni ezek ellen az állatok ellen. Belterületen úgy lehet egy kárt okozó vadfajt elejteni, ha előre megmondják annak helyét és idejét - ez a szabály a fegyvertörvény végrehajtási rendeletében. De én még nem találkoztam olyan emberrel, aki pontos helyre és időre tud randevút megbeszélni egy vaddisznóval." Szoktak kiadni ilyen engedélyt és ez alapján szoktak lelőni állatokat.

A vaddisznó esetében a Pilisi Parkerdő és a Szent István Egyetem folytat egy kutatássorozatot, és ez alapján arra jutottak, hogy az elhanyagolt belterületi telkek és az elhanyagolt zöld foltok jelentenek fontos búvóhelyet a vaddisznóknak. Itt eledelt és nyugalmat is lelnek, ezért ezen körülmények megszüntetése sokat javíthatna a helyzeten. 

Lépni kell a jogszabályi háttér megteremtésében is, hogy létrejöhessenek olyan szervezetek, akik a konkrét gyakorlati tevékenységeket el tudják látni. Aki tudja, hogyan kell elfogni egy vaddisznót, és tudja, milyen szabályai vannak a belterületi fegyverhasználatnak.

Hideg teleken, mint például a mostani is, megeszik a korábban a belterületeken eldobott élelmiszerhulladékokat, például többször találtunk elejtett vaddisznó gyomrában kenyeret vagy kenyérhéjat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!