Az LMP-s Schmuck Erzsébet vetette fel az Országgyűlés ülésén, hogy továbbra is megoldatlan a kiégett atomerőművi fűtőelemek tárolása.

„Miként fogja mentesíteni a kormány a következő generációkat az atomerőművi energiatermelés hulladékkezelési költségeitől?” - tette fel a kérdést Schmuck Erzsébet.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláhúzta, hogy Magyarország 2004-ben az unió mellett az Euratom-szerződéshez is csatlakozott, ami meghatározza a kiégett fűtőelemek elhelyezésének a rendjét, ennek keretében pedig

2011 óta a nemzetállamoknak arra kell törekedniük, hogy saját maguk oldják meg a hulladék elhelyezését.

„Tekintettel arra, hogy Magyarország ma is megoldja a kiégett fűtőanyag elhelyezését nem Magyarország területén – vannak olyanok, akik szerint ez a legmegnyugtatóbb megoldás -, és arra kell törekednünk, hogy hosszútávon is a kiégett fűtőanyagot Magyarországról elszállítsuk, mint ahogy erre most is van megállapodásunk. Ugyanakkor a kormány elkészítette a kiégett fűtőanyagok, radioaktív hulladékok elhelyezésének nemzeti stratégiáját, ami jóváhagyásra került az Európai Unió által. Szeretném arról tájékoztatni, hogy

egy kutatási folyamat kezdődött el, hogy vajon Magyarországon az elhelyezésnek a feltételei hol és hogyan állnak rendelkezésre”

- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János kitért arra is, hogy Nyugat-Európában sincs egy tagállami atom-hulladék lerakó sem.

„Mindenki máshol helyezi el a kiégett hulladékot – jegyzem meg – a 115 atomerőművel, tehát minden országnak rendelkeznie kell egy ilyen tervvel, de mégis minden ország megoldja, mint ahogy mi is meg fogjuk” - tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt követően, hogy 2015 áprilisában az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország Oroszországtól vásárolja a Paksi Atomerőmű új blokkjainak működtetéséhez szükséges fűtőanyagot, a tárcavezető azt mondta:

még nem dőlt el, hogy az elhasznált fűtőelemeket Magyarországon helyezik-e el.

„Jelen pillanatban Magyarország számára az a legnagyobb garancia, hogy a Paksból kikerülő használt fűtőanyag az országból kikerül.

Vannak olyan vélemények, hogy ezeket egyszer haza kell hozni Oroszországból

– nem csak az újakat, hanem az elmúlt 30 év használt fűtőanyag-elemeit –, és van egy olyan tudományos nézet és megközelítés, hogy ezeket érdemes volna Magyarországon elhelyezni, tekintettel arra, hogy ezek értéket és lehetőséget képviselnek.

Ezzel a tárcavezető a másodlagos és harmadlagos felhasználás lehetőségére célzott, amit parlamenti felszólalásában is megemlített. Jelenleg a radioaktív hulladékok kezelését az erre alakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. Ennek püspökszilágyi létesítménye a nem-atomerőművi radioaktív hulladékok, a 2012-ben megnyitott bátaapáti létesítménye pedig a Pakson keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését végzi.

A kiégett paksi kazettákat az atomerőmű melletti átmeneti tárolóban helyezik el, mielőtt Oroszországba szállítanák.

Az ezek hosszú távú tárolására is alkalmas atomtemető – kőzettani sajátosságai miatt – a nyugat-mecseki Boda község mellett alakítható ki – a lehetőségről már többször is cikkezett a sajtó. 2015-ben Lázár János úgy vélte, hogy egy ilyen mélyrétegi tároló megépítése akár ezermilliárd forintos beruházást is jelenthet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!