Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó

Áder János jelenlegi államfőt választotta újabb öt évre köztársasági elnöknek az Országgyűlés - hírösszefoglaló

Megújul ősztől az edzőképzés - közölte a Testnevelési Egyetem rektora. Tíz új kanyarógyanús esetet jelentettek az Országos Epidemiológiai Központnak. A nap legfontosabb hírei.

Áder János jelenlegi államfőt választotta újabb öt évre köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A második, érvényes és eredményes fordulóban a Fidesz-KDNP jelöltje 131, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, a baloldal jelöltje 39 szavazatot kapott. Áder János újraválasztása május 10-től hatályos. A kormánypártok üdvözölték az eredményt, az MSZP, az LMP, a Liberálisok, a Párbeszéd és a DK sikeresnek és reményt adónak értékelték az általuk támogatott Majtényi László programbeszédét (a pártok reakcióit itt olvashatja).

Megújul ősztől az edzőképzés - közölte a Testnevelési Egyetem rektora. Mocsai Lajos az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: fél év múlva 25 szakágban 120 férőhellyel indul a diplomás szakedzők oktatása, ebből 6 területen nappali képzés indul. Az erre épülő mesterképzésre 30 fő kerül majd be. Az egyetem következő években tervezett, összességében mintegy 44 milliárd forintos fejlesztésére utalva Mocsai Lajos arról beszélt: első lépcsőként az egészségügyre már alkalmatlan Hauszmann-házakban létrejön egy integrált tudás- és teljesítményközpont, ahol a sportoló teljesítményét élettani laboratórium is segíti. A felújítás első szakasza itt már áprilisban megkezdődhet.

Mintegy 18 milliárd forintos beruházást hajt végre Gödöllőn a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége, a GlaxoSmithKline. A fejlesztéssel 104 új munkahely jön majd létre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt: a védőoltások iránt a világban egyre nő a kereslet, ehhez alkalmazkodik a gödöllői gyár is az új beruházással. Hozzátette: a mostani beruházást a magyar kormány 1,8 milliárd forinttal támogatja.

Tíz új kanyarógyanús esetet jelentettek az Országos Epidemiológiai Központnak, így február vége óta országosan 41 embernél jelentkeztek a betegségre utaló tünetek. A központ főigazgató-főorvosa az InfoRádióban azt mondta, valamennyi új esetet Csongrád megyéből jelentették. Magyarországon helyi járvány továbbra is csak Makón van, a lakosság egészét közvetlenül érintő járványveszély nincs, szórványos esetek bárhol előfordulhatnak.

Továbbra is készek a sztrájkra a BKV-nál működő szakszervezetek, ha az áprilisig adott határidőig sem lesz eredmény a bértárgyalásokon. A közlekedési társaság és 2 érdekképviselet most tartott kollektív munkaügyi vitát a bértárgyalások felgyorsításáért. A közlekedési társaság vezetése a találkozón azt hangsúlyozta: a cég szándéka a bérfeszültségek hosszú távú rendezése, de a béremelés és annak mértéke még kérdéses. A szakszervezet követeléseit és a sztrájk mikéntjét itt olvashatják.

A miniszterelnökhöz fordult a Magyar Orvosi Kamara elnöke az orvosok béremelése illetve a garantált bérminimum és az alapellátó orvosok jövedelemhelyzete miatt. Éger István az InfoRádióban úgy vélte: a 2017-től bevezetett jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés leértékeli a fél évvel ezelőtt megkötött, az orvosokra vonatkozó bérmegállapodás eredményeit.

Éhségsztrájkba kezdtek menekültek a békéscsabai zárt befogadó központban. Az M1-en elhangzottak szerint a központban jelenleg 102-en vannak, és 94-en tiltakoznak. A demonstrálók azt közölték: testi és lelki betegségektől szenvednek és többen az öngyilkosság elkövetését fontolgatják. Hat hónapja vannak a központban, és nem tudják, hogy mi lesz a sorsuk. Az éhségsztrájkkal azt akarják elérni, a külföldi sajtó is foglalkozzon a problémájukkal, hogy minél előbb kiszabadulhassanak a befogadó központból.

Az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordul Ankara a holland hatóságok török miniszterek elleni bánásmódja miatt, és büntetőintézkedéseket vezetett be Hollandiával szemben. Ezt Recep Tayyip Erdogan államfő jelentette be. Nem sokkal korábban az Európai Unió és a NATO is a feszültség enyhítését célzó lépésekre kérte a két országot. Mark Rutte holland miniszterelnök előzőleg azt hangsúlyozta: nem hajlandó tárgyalni Törökországgal, ameddig Ankara fenyegetőzik. Hollandia és Törökország között a napokban az okozott diplomáciai vitát, hogy a holland hatóságok nem engedték meg két török miniszternek, hogy Rotterdamban részt vegyen az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazásról szóló kampányrendezvényen.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×