Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén, Washingtonban. A téma a Gázai övezet újjáépítése lesz. Az uniós tagállamok közül egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz jelen teljes körű tagként, aki nemcsak felszólalhat, hanem szavazati joga is lesz az ülésen. Az EU-ból rajta kívül csak Románia képviseli magát állam- vagy kormányfői szinten – a magyar miniszterelnök mellett Nicusor Dan román elnök is Washingtonba utazik, de a legtöbb uniós ország külügyminisztereket delegál a találkozóra.

Szijjártó Péter az M1 televíziónak arról beszélt, hogy Magyarország nem pusztán elvi alapon csatlakozott a Béketanácshoz.

„Azért is, mert ez nekünk most valóban a praktikus érdekünk, hiszen túl azon, hogy a közel-keleti, gázai biztonsági helyzet mindig komoly hatással van az európai biztonsági helyzetre. Mi egy olyan országot képviselünk itt Washingtonban, amely négy éve egy háború szomszédságában él. Lássuk be: ha Donald Trump lett volna az elnök 2022-ben, a szomszédunkban zajló háború nem tört volna ki, és egészen más lenne az életünk. Donald Trump jelenti itt is a reményt arra, hogy visszatérhet a béke Közép-Európába” – ecsetelte.

A Fehér Ház azt is közölte: a Béketanács tagállamai már több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a gázai újjáépítés és humanitárius segélyezés céljaira, valamint a palesztin terület biztonságának megteremtésére.

A Vatikán nem vesz részt a testületben.

A külgazdasági és külügyminiszter érintette a Barátság kőolajvezetéken keresztüli olajtranzit leállásának kérdését is.

„Az ukránok egyértelmű politikai zsarolásba kezdtek Magyarországgal szemben. A Barátság kőolajvezetéken az olajszállítás blokkolása: politikai zsarolás. Ezzel akarják elérni, hogy Magyarország Ukrajna követeléseit teljesítse, de mi nem fogjuk ezt megtenni, természetesen, hiszen Magyarország nemzeti érdekeivel mélyen ellentétes lenne beleengedni Magyarországot a háborúba, elküldeni a magyar emberek pénzét Ukrajnába vagy beengedni Ukrajnát az Európai Unióba.”

Szijjártó Péter szerint az Európai Bizottság ma inkább „Ukrajna Bizottság”, Brüsszelben az ukrán érdekeket képviselik, ebben az esetben EU-tagországokéival szemben.

„Mi mindent megtettünk Magyarországon annak érdekében, hogy az ellátás továbbra is folyamatos legyen, biztonságban van Magyarország üzemanyag- és energiaellátása, a Mol megrendelte a tengeri szállítmányokat, azok március elejére oda is érnek a horvátországi kikötőbe, onnan 5-10 napon belül fel tudják azokat hozni Magyarországra” – sorolta.

Így a stratégiai tartaléknak csak a kisebb részét kell felhasználni a miniszter szerint.