Csak böjti játékokat játszhattak

A böjti időszak legfontosabb jellemzője az volt, hogy visszafogottan éltek: nem voltak lakodalmak, hangos mulatságok – idézte fel Tátrai Zsuzsanna. A néprajzkutató hozzátette, a fiatalok csak jellegzetes böjti játékokat játszhattak.

„A lányoknak a karikázó volt megengedett, egy egyszólamú dallamra körbetáncoltak - ez volt a legtöbb, amit megtehettek. Nem lehetett olyan bálokat rendezni, mint a farsang idején.”

Alkoholt nem, pálinkát igen

Felkeresték az út menti kereszteket, többet mentek templomba, a férfiaktól is elvárták, ne igyanak sok alkoholt – mondta a néprajzkutató. Tátrai Zsuzsanna hozzátette, érdekes módon azonban

a pálinka nem tartozott tilalom alá.

„Ez az időszak Jézus húsvéti megpróbáltatásaira, keresztre feszítésére emlékezett meg. Ezt az időszakot még jobban elsötétíti az utolsó hét, a nagyhét és különösen nagypéntek.”

Farsang farka

Idén február 28-ig tart a farsangi ünnepi időszak, március 1-től, hamvazószerdával beköszönt a nagyböjt – mondta a néprajzkutató.

„A farsang egy pogány ünnep, a természet újjászületéséről szól, azt próbálták elősegíteni, hogy minél gazdagabb legyen a termés. Az utolsó három napban,

farsang farkán

rendkívül sok szokás volt, ami minden korosztály számára izgalmas és érdekes. Ma is vannak bálok, táncmulatságok, a paraszti hagyományban három napon keresztül egyfolytában táncoltak.”

Tátrai Zsuzsanna megjegyezte, ez az udvarlás, párválasztás, de a vénlánycsúfolás ideje is volt.

„Ma ez már nagyon furcsán hangzik: a 18. évét meghaladó lányt mentek csúfolni, húshagyó kedden a háznál kiabálták:

»Húshagyó, húshagyó, lányokat itthon hagyó«.

A néprajzkutató elmondta, azokban a falvakban, ahol farsang idején nem volt esküvő, állakodalmat tartottak. Vas megyében például végighúztak a falun egy hosszú tuskót, megeskették az ifjú párt és az álpap elmondta, miért történt az a nem helyénvaló dolog, hogy abban az évben nem volt lakodalom – mondta Tátrai Zsuzsanna.