Összesen 28 előterjesztésről szavaz a parlament az idei utolsó ülésszakon. A következő két napban a többi között a köztársasági elnök által visszaküldött 3 javaslatot tárgyalják újra a képviselők. A parlament lényegében változtatás nélkül szavaz arról az előterjesztésről, amely az államfő szerint ellehetetleníti a szélerőművek építését. Szó lesz a kormány versenyképességi adócsomagjáról, amely szerint a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról jövőre egységesen 9 százalékra csökken a társasági adó.
Több mint 20 ezer közalkalmazottra terjedhet ki a január 1-jén induló kulturális bérfejlesztési program - mondta a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter hozzátette: az érintettek 15 százalékos kulturális illetménypótlékot is kapnak majd az eddigi bérükön felül. A kormány jövőre 5,4 milliárd forint állami költségvetési forrást biztosít a programra.
Egységesen 15 százalékos béremelést követel a versenyszférában dolgozók számára a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviselet egyértelmű sikernek tartja, hogy a kormány a járulékok és az adók csökkentésével támogatja a béremeléseket, és ezek után azt várja el a cégektől, hogy átfogó javaslatokat dolgozzanak ki.
A kormány támogatásáról biztosította a magyarországi egyházak kezdeményezéseit az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár. Soltész Miklós Győrben, az állam által 4,7 milliárd forinttal támogatott Öregtemplom átadó ünnepségén hangsúlyozta: közös felelősség a fiatalok nevelése, de a kormány a támogatással ezt a feladatot az egyházakra bízhatja.
Vasárnaptól már az új belföldi és nemzetközi vasúti menetrend szerint járnak a vonatok. Budapest egyes elővárosi vonalain is több járat közlekedik. A MÁV-Start közleménye szerint a vasúttársaság célja, hogy az elmúlt évek uniós forrásokból elvégzett beruházásai, pálya- és járműfejlesztései után javítsa a hatékonyságot és a versenyképességet.
Romániában az exit poll adatok szerint a Szociáldemokrata Párt fölényesen, a voksok csaknem 46 százalékát megszerezve nyerte meg a parlamenti választásokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6 százalék körüli támogatottsággal juthat be a bukaresti törvényhozásba. A 19 millió választópolgár összesen 43 választókörzetben járulhatott az urnákhoz, hogy a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról döntsön. A hivatalos adatokat hétfőn közli a romániai választási iroda.
Macedóniában magas részvétel mellett zajlottak az előrehozott parlamenti választások. 17 óráig a szavazásra jogosultak 60,4 százaléka adta le voksát. A közvélemény-kutatások szerint soha nem volt még ilyen kicsi a különbség a jobboldal és a baloldal között. A végeredményt hétfőn közli a macedón választási bizottság.
Olaszországban Paolo Gentiloni külügyminisztert kérte fel az új kormány megalakítására az államfő. A politikus rövid nyilatkozatában közölte: az új kormány a legsürgősebb nemzetközi, gazdasági és társadalmi kihívásokra fog összpontosítani. Paolo Gentilonival a balközép Demokrata Párt vezette kormánytöbbség irányíthatja tovább az országot. Matteo Renzi miniszterelnök a december 4-ei népszavazás következményeként mondott le.
Elfogadta a jövő évi költségvetést a görög parlament. A büdzsé újabb megszorító intézkedéseket és adóemeléseket is tartalmaz. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerint a 2017-es az első gazdasági növekedést előrevetítő költségvetés. A görög büdzsét 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben.
Megerősítette Ukrajna eddigi adósi besorolását a Standard and Poor's. A minősítési szint továbbra is a befektetési ajánlású kategória alatt áll. A nemzetközi hitelminősítő tavaly októberben javította a jelenleg is érvényes szintre a besorolást.
A tervek szerint a tavalyi 534 millióról 547 millió tonnára nő az idei oroszországi olajtermelés. Az energiaügyi minisztérium jövőre még nagyobb olajtermeléssel számolt, ami változhat az OPEC és a szervezeten kívüli országok között szombaton Bécsben létrejött termeléscsökkentési megállapodás miatt.
Az Afrikából induló migráció kezeléséről, így az ottani munkahelyteremtés feltételeinek megteremtéséről tárgyalnak hétfőn az uniós tagállamok külügyminiszterei. Brüsszeli források szerint szó lesz az Oroszország elleni szankciókról is. A tanácsülés résztvevői aláírják az Európai Unió és Kuba közötti megállapodást, amely magasabb szintre emeli a két térség kapcsolatait.