A migráció kezelésére szánt uniós források növelését és igazságosabb szétosztását szorgalmazta a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor az európai menekültügyi válságban leginkább érintett országok kormányfőinek bécsi csúcstalálkozója után azt mondta: miközben a legjelentősebb összegeket Olaszország és Görögország kapja, addig Bulgária, Macedónia és Szerbia aránytalanul kevés forráshoz jut. A kormányfő egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását is szorgalmazta arra az esetre, ellehetetlenülne az Unió és Törökország közötti megállapodás a menedékkérők visszafogadásáról. Hangsúlyozta: az európai menekültügyi válságban leginkább érintett országok mindannyian fontosnak tartják, hogy zárva maradjon a migránsok nyugat-balkáni útvonala.

Németország havonta több száz menedékkérőt vesz át Görögországtól és Olaszországtól - ígérte a német kancellár a bécsi migrációs csúcson. Angela Merkel kijelentette: fel kell lépni az illegális migráció ellen és fokozni kell a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldését, amiről meg kell állapodni Észak-Afrika államaival, valamint Pakisztánnal és Afganisztánnal. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a migráció egész terhe országára háruljon, és nagyobb szolidaritást kért az uniós tagállamoktól.

Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország továbbra is az erős Európai Unióban érdekelt, amely nem létezhet Németország nélkül. Kövér László a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta: jelenleg a közösség szétverése zajlik, Budapest problémája éppen az az unióval, hogy gyenge, politikailag szétesett, katonai kiszolgáltatottsága nő, déli határait pedig nem képes megvédeni. Hozzátette: folytatni kell a balkáni bővítést és vissza kell állítani az egyensúlyt a nemzetállami és a brüsszeli döntéshozatal között.

Az LMP szerint a kormány családpolitikája nem ösztönzi, hanem inkább visszafogja a gyermekvállalást. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke elmondta, a Fidesz elmúlt hatéves kormányzása idején a születésszám többször a válság alattinál is alacsonyabbra süllyedt. A politikus ennek okát abban látja, hogy családpolitikájával a kormány nem a valóban segítségre szorulókat, hanem a magas jövedelműeket támogatta. A Fidesz reagálásában közölte: ma nő a gyermekvállalási kedv és a kabinet intézkedéseinek köszönhetően kevesebb teherrel jár a gyermeknevelés.

Önálló listát állít a 2018-as országgyűlési választásokon az Együtt - a Korszakváltók Pártja. Egyebek mellett erről döntött az ellenzéki párt harmadik küldöttgyűlése. Az Együtt új alkotmány konszenzusos megalkotására kér mandátumot a választóktól. Szemléletváltást sürget az oktatásban, alkalmassá tenné az egészségügyi ellátást, a szociális juttatásokat és a nyugdíjrendszert a következő generációk támogatására, csökkentené az egyenlőtlenségeket, újraindítaná a modernizációt és a polgárosodást.

Varsóban tüntető egészségügyi dolgozók ezrei követelték, hogy a kormány fordítson több pénzt az ágazatra. A hatezresre becsült demonstrációra Lengyelország minden részéből érkeztek felvonulók, akik az alacsony bérek és a jelentős munkaterhek okozta tarthatatlan helyzetre és a fiatal orvosok külföldre vándorlására hívták fel a figyelmet. A tüntetésen felszólaló egészségügyi miniszter a korábbi kormányokat tette felelőssé a problémákért, és azt ígérte, hogy a lengyel kormányzat minden évben növelni fogja az egészségügyi kiadásokat.

Megvonta Törökországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást a Moody's. A nemzetközi hitelminősítő a többi között a növekedési kilátások és az intézményi stabilitás gyengülésével indokolta a lépést. Ankarát a három nagy hitelminősítő közül már csak a Fitch Ratings tartja a befektetési ajánlású sávban.

A nukleáris kísérleteket betiltó atomcsend-szerződés végrehajtását sürgető határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A testület erről azután döntött, hogy Észak-Korea a közelmúltban újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre.

Nagy-Britanniában ismét Jeremy Corbynt választotta elnökévé a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt. A politikust másfél éve választották a Munkáspárt vezetőjévé, ám a brit uniós tagságról júniusban rendezett népszavazás után bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene. Jeremy Corbyn azonban ezután sem mondott le, ezért vált szükségessé az újabb vezetőválasztás.

Az Egyesült Államokban a legutóbbi felmérések szerint 4 ponttal vezet a demokrata párt elnökjelöltje republikánus ellenlábasa előtt. A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatása alapján Hillary Clintonnak 41, Donald Trumpnak 37 százalékos a támogatottsága. Az első elnökjelölti vita hétfőn lesz egy New York állambeli egyetemen.