Érvényes egy népszavazás, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha ezen érvényes szavazatok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
„Tekintettel arra, hogy az európai uniós szabályok semmiféle népszavazást nem vesznek figyelembe, ha érvényes és eredményes lesz a népszavazás, az közvetlen jogi hatással nem lesz az uniós döntéshozatalra. A tagállamok dolga, hogy hogyan rendezik belső ügyeiket, egy adott kérdésben népszavazást tartanak-e vagy sem” - jelentette ki Valki László.
Hozzátette: „Abban az értelemben befolyásolná, hogy ha az unió valóban úgy döntene, és a tanácsban – amelyben a miniszterek foglalnak helyet – a résztvevők minősített többsége megszavazza a határozatot, akkor ez érvényes lesz attól függetlenül, hogy egyesek ellene szavaztak.”
Viszont van egy olyan fordulója a döntéshozói folyamatnak, amikor a parlamenteket is megkérdezik egy határozati javaslatról – tette hozzá.
„Ebben az esetben ugyancsak minősített többséggel a nemzeti parlamentek álláspontját is figyelembe veszik. Ez azt jelenti, hogy a magyar parlament – miként egyébként a többi közép-európai ország, a V4-ek nemzeti parlamentjei is – szavazhat a kérdésről. Ők azonban együttesen nem tudják megakadályozni a döntés megszületését” - folytatta Valki László.
A magyar parlament már korábban is elutasította a kvótát határozatban.
„Attól függ, hogy az európai uniós rendelet megszületése során hogyan fognak szavazni az egyes tagállamokban a nemzeti parlamentek – feltéve, ha őket megkérdezik. Márpedig a rendeletalkotási szabály a szubszidiaritás elve alapján előírja a parlamentek megkérdezését. Ilyen módon a magyar parlamentnek lesz szava, csak éppen nem döntő szava” - fogalmazott a nemzetközi jogász.