A Városliget átalakítása ellen tiltakozó Civilzugló Egyesület képviseletében Várnai László már az ülés elején átadta Baán Lászlónak az általuk összegyűjtött 20 ezer aláírást. A miniszteri biztos azonban felszólalásában aláhúzta, hogy a városliget beépítettsége minimálisan növekszik és nem a zöldfelület, hanem a lebetonozott területek rovására.

Baán László kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében mára teljessé vált a projektlista és a véglegessé vált a beruházás 200 milliárdos költségvetése. Az építészeti- és a fotómúzeum kikerült a liget-projektből, ám a néprajzi múzeum marad, az '56-osok terén kaphat helyet. Szintén e téren állítják helyre hitelesen az egykori városligeti színházat, amelynek megtalálták eredeti terveit.

A liget-projekt első üteme 2018 tavaszára, második üteme pedig 2019-re készülhet el - tette hozzá Baán László. A KDNP-s Hoffmann Rózsa, és a fideszes Kucsák László támogatta az elképzelést.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes viszont úgy vélte, hogy Budapest egyik tüdejét, a főváros legfontosabb zöldterületét akarja a kormányzat beépíteni és nem értette, hogy miért nem egyeztettek a zuglói lakosokkal.

Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnökeként attól tartott, hogy az érintett intézmények látogatottsága nem nő, ám összevonásukkal elvonhatják a múzeumlátogatók figyelmét más városrészektől.

Az LMP-s Ikotity István pedig szintén nem értette, hogy miért növelnék a városliget beépítettségét.

A bizottság kormánypárti többsége nem adott szót a jelen lévő LMP-s Schmuck Erzsébetnek és a szocialista Tóth Csabának, amelyet a szintén MSZP-s Hiller István felháborodva vett tudomásul, azonban szót kapott a Civilzugló Egyesületet képviselő Várnai László, aki maga is a lakossági egyeztetést hiányolta és ellenezte a liget beépítettségének növelését.

Válaszában azonban Baán László rámutatott: az nem különleges, hogy vita övez egy-egy beruházást. Aláhúzta, hogy a projekt egyetlen fillért nem von el a kulturális költségvetésből. Megköszönte a civilek aláírásgyűjtését, amelyeket támogató aláírásokként értelmezett, mivel szavai szerint a beruházás nem növeli a liget beépítettségét.

Hozzátette: a ligetben a beruházással olyan márka - egyedi vonzerő - jöhet létre, amely többletturizmust vonzhat mind Budapestre, mind Magyarországra.