Magyarország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a magyar-szlovén határon - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az intézkedés a schengeni egyezményben foglaltaknak megfelelően történik és mindaddig hatályban marad, amíg azt a helyzet indokolja. Kovács Zoltán kormányszóvivő a magyar-horvát zöldhatár lezárása után a szlovén oldalon, Rédicsnél megjelent migránsokkal indokolta a határellenőrzés visszaállítását.


Az Európai Bíróság előtt támadta meg Magyarország az élelmiszerláncok és dohányipari vállalkozások különadójának felfüggesztését. A kormány mindkét esetben a közterhek beszedését megtiltó brüsszeli rendelkezések megsemmisítését kéri. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a meredeken progresszív kulcsok az uniós joggal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatásban részesítik az alacsonyabb árbevételű vállalatokat.


Magyarország 2016-tól évente 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére. Az erről rendelkező Rómer Flóris Tervet Nagyváradon mutatták be. Puskás Imre örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: a program célja megőrizni és megmenteni azokat a magyar kultúrához tartozó és az identitás megőrzése szempontjából fontos épületeket, amelyeket a magyarság az elmúlt több mint ezer év alatt létrehozott a Kárpát-medencében.


A szegénység elleni fellépést sürgették az MSZP vezetői. Botka László, az ellenzéki párt országos választmányának elnöke közölte: a testület által elfogadott állásfoglalásban követelik, hogy a közszféra mintegy 700 ezer dolgozója kapjon 50 százalékos fizetésemelést, a minimálbért emeljék nettó 100 ezer, a minimálnyugdíjat pedig 50 ezer forintra. A Fidesz úgy reagált, hogy ma ugyanazok beszélnek szegénységről, akik kormányzásuk alatt elszegényítették az országot.


A növekvő elszegényedésre hívta fel a figyelmet a szegénység elleni küzdelem világnapján az LMP. Schmuck Erzsébet képviselő kifejtette: a szegények és a gazdagok közötti szakadék évről évre mélyül. Az LMP megoldási javaslatai közül kiemelte a mostani segélyezési rendszer felváltását minimumjövedelemmel, a többkulcsos adórendszer visszaállítását és a minimálbérnek a létminimum szintjére emelését.


Várhatóan hétfőn indulhat újra a tanítás a Testnevelési Egyetemen, miután helyreállítják a fűtést, a víz- és áramszolgáltatást. Az intézmény rektora a Népszabadságnak elmondta: a csütörtök hajnali tűzben megsemmisült sportcsarnok kiesése miatt az atlétika oktatásának megoldása jelenti a legnagyobb gondot. Mocsai Lajos hozzátette: az egyetem átmenetileg igénybe veszi a MOM sportcsarnokát és a Műszaki Egyetem felajánlott előadótermeit. Varga Dániel az intézmény rektori hivatalának vezetője azt közölte: az előzetes vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel kizárható, hogy gyújtogatás okozta a Testnevelési Egyetemen keletkezett tüzet.


A hallgatói ösztöndíjra fordított forrás emelését javasolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a szervezet pécsi közgyűlése után elmondta: 9 milliárd forinttal kellene megemelni a jelenlegi 21 milliárdos összeget.


Görögországban újabb megszorításokat fogadott el a parlament. A nemzetközi hitelezők által követelt intézkedések között van a nyugdíjcsökkentés, illetve az, hogy 2022-ig 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, szigorítják az adócsalásért kiszabható büntetéseket, továbbá liberalizálják az ország energiapiacát.


Németországban megkéselték Köln egyik főpolgármester-jelöltjét. Henriette Rekert egy nappal a választás előtt, egy kampányrendezvényen érte támadás. A politikus és egy másik ember súlyosan, további két ember könnyebben megsebesült. Az elkövetőt elfogták. A történtek ellenére megtartják a vasárnapi főpolgármester-választást a Rajna parti nagyvárosban.