Arra a kérdésre, hogy Athén csődbe ment, az elemző így válaszolt: "nem, ezt még nem mondhatjuk, még az IMF sem fogalmaz így, arról beszélnek, hogy hátralékról van szó. További lépések következnek, elkezdik továbbvinni az igazgatótanács elé, egyelőre ez még nem jár olyan súlyos következményekkel, mint amire sokan számítanak, de megnőtt az esélye annak, hogy Görögország kikerül az eurózónából. Ezt valószínűleg a vasárnapi népszavazás döntheti majd el."
András Bence elmondta: "jelenleg a devizapiacon sem látszik heves reakció erre, az EU árfolyama nagyjából 0,1 százalékot gyengült. A legnagyobb esés a hétvége utáni nyitást követően volt látható, akkor egészen 1,1-ig tudott süllyedni az euró-dollár, azt követően jelenleg 1,11 körül járnak a jegyzések."
"Bizonytalan a devizapiac is, attól függ minden, hogy az EKB továbbra is lélegeztetőgépen tartja-e a görög bankrendszert. Amint az úgynevezett ELA-keretet megvonnák, azonnal csődbe menne a görög bankrendszer, akkor szükség lenne egy új fizetőeszköz, a drachma visszavezetésére, ez akkor Görögország eurózónából való kilépésével járna. Úgy tűnik jelenleg, az EKB ilyesmit nem fog lépni, hanem kivárnak, megvárják, mi lesz az eredménye a népszavazásnak. Ha az igenek győznek, akkor is lehet esély arra, hogy megállapodásra jutnak" - hangsúlyozta a Portfólió elemzője.
"Egyelőre tehát jelentősen megnőtt a kockázat, a görög kockázati árazás már 8 ezer bázispont körül van az ötéves CDS esetében, a piac lényegében 90 százalékos csődöt áraz, de ettől nem kell megijedni, simán megfordulhat a helyzet. Szerencsére az elmúlt évek arról szóltak, hogy Görögországot pénzügyileg és gazdaságilag is izolálta az eurózónás térség, így a fertőzésveszély viszonylag alacsony, míg a periféria-országok esetében - például Portugália, ami kifejezetten sérülékeny egy ilyen környezetben- is nagyjából 50 bázispontos emelkedést láthatunk a CDS-árazásokban" - magyarázta András Bence.
Hanganyag: Hlavay Richárd, Seres Gerda




