Infostart.hu
eur:
372.9
usd:
339.5
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Szijjártó: a terrorizmus az egész civilizációt fenyegeti

A világ országai előtt álló kihívások, köztük a terrorizmus terjedőben vannak. Az Iszlám Állam az egész civilizált világra fenyegetést jelent, ellene csak összefogással, az ENSZ hatékonyságának erősítésével lehet eredményesen fellépni. Erről a külgazdasági és külügyminiszter beszélt csütörtökön egy budapesti ENSZ-konferencián.

Magyarország számára kiemelt fontosságú az ENSZ-tagság, amely külpolitikánk szerves része. A globális kihívások mellett nagyon fontos számunkra a keresztény közösségek védelme a világ bármely pontján - hangsúlyozta Szijjártó Péter az ENSZ megalakulásának 70., a világszervezetbeli magyar tagság 60. évfordulója alkalmából a tárca által szervezett rendezvényen.

A külgazdasági és külügyminiszter hét rendkívül fontos, az elmúlt években formálódott kihívást sorolt fel, megfogalmazása szerint ezek tartoznak az ENSZ előtt álló legújabb kihívások közé.

A legégetőbb problémának az Iszlám Államot nevezte meg. Amint azt a közelmúlt történései, a párizsi és koppenhágai cselekmények is mutatják, az Iszlám Állam (IÁ) az egész civilizált világra fenyegetést jelent, terroristái semmire nincsenek tekintettel. Az Országgyűlés ezért döntött úgy, hogy 150 katonát küld Észak-Irakba, közülük az első csapat május végén fog megérkezni Kurdisztánba - mondta Szijjártó Péter.

A tárcavezető a súlyos kihívások közé sorolta a többi terrorszervezet működését is, többek között azért is, mert ezek a IÁ-val is szoros kapcsolatokat építenek ki. A politikus megjegyezte: a terrorszervezetek a közel-keleti békefolyamatot is komolyan veszélyeztetik, ami hatással van egész Európa jövőjére.

Szijjártó Péter szólt az Európát napjainkban érő migrációs kihívásokról; mint mondta, a mediterrán térség és a Nyugat-Balkán felől egyaránt nyomás nehezedik a kontinensre. "A humanitárius katasztrófát kiváltó okokat kell megszüntetni. Békét és gazdasági stabilitást kell teremteni ott, ahonnan az emberek menekülnek, működő államot kell létrehozni Líbiában".

Az ukrajnai háború kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar álláspont az: csak békés megoldás képzelhető el, mégpedig a minszki megállapodásból kiindulva.

A miniszter a nemzetközi szolidaritás erősítését szorgalmazta az egyre gyakoribb természeti katasztrófák kapcsán, a mentés, az újjáépítés folyamatában egyaránt, és kitért az ebola terjedésének megakadályozásához elengedhetetlen egyesített erőfeszítésekre is.

"A magyar külpolitika fontos eleme a humanitárius tevékenység, 2010 és 2014 között mintegy egymilliárd forintot fordított a kormány humanitárius akciókra" - szögezte le. Kitért arra, hogy Ukrajnában 150 ezres magyar kisebbség él és a kormány idén 200 millió forinttal támogatja Kárpátalját az oktatási, kulturális és szociális intézmények fenntartásához.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország fontos szerepet játszott az ENSZ nyitott munkacsoportjában a következő tizenöt évre vonatkozó célok kidolgozásában. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország az ENSZ egyre több szolgáltató központjának ad otthont, köztük a FAO-hoz és az UNHCR-hez kapcsolódó missziónak.

Bogyay Katalin magyar ENSZ-nagykövet felszólalásában a nők védelmét hangsúlyozta. Mint kifejtette, harcolni kell a modern rabszolgaság ellen, hiszen a becslések szerint mintegy 35,8 millió ember él ma a világban ennek kitéve, többségük nő és lány. A nagykövet elmondta, hogy a család védelmét, a konfliktushelyzetekben a nők és gyermekek védelmét kiemelkedően fontosnak tartja.

Magyarország ENSZ melletti New York-i állandó képviseletének vezetője felidézte a magyar ENSZ-tagság kezdetét, 1955-öt megelőző történelmi helyzetet, a Biztonsági Tanács állandó figyelmét az 1956-os forradalom utáni helyzetre, szólt a későbbi kétszeri nem állandó magyar BT-tagságról. "Támogatjuk a BT reformját és a Közgyűlés munkájának átgondolását, hogy egy olyan szervezet alakuljon ki, amely reflektál a 21. század kihívásaira".

Bogyay Katalin a kulturális diplomácia fontosságáról is beszélt, valamint arról, hogy Magyarország erősen elkötelezett az emberi jogok védelmében, illetve a rasszizmus, a diszkrimináció és az antiszemitizmus elleni küzdelemben.

A konferencián felszólalt Martin Nesirsky, az ENSZ bécsi Információs Szolgálatának igazgatója, Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár korábbi szóvivője, aki kiemelten fontosnak nevezte a 2015 végi párizsi ENSZ-klímacsúcs sikeres előkészítését. "Ez egy olyan lehetőség a klímaváltozás megfékezésére, amely megváltoztathatja a történelmet".

Nesirsky szerint büszkének kell lenni az ENSZ elmúlt 70 évére, köztük a magyar tagság hat évtizedére. Hozzátette ugyanakkor, hogy a világszervezet életében nem lehet több Ruanda, Srebrenica és Srí Lanka.

Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke kitért arra, hogy a társaság az egyik legrégebbi nemkormányzati szervezet Magyarországon, amely tagja az ENSZ társaságok nemzetközi szövetségének is. Az akadémikus mások mellett szólt a világ előtt álló demográfiai kihívásról, arról, hogy kezelni kell azt a helyzetet, amelyben a fejlődő világban él a Föld népességének többsége.

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×