Lezárult a gazdasági dereguláció folyamatának első szakasza: január 1-jéig több mint 500 rendeletet, utasítást, iránymutatást helyeztek hatályon kívül a tárcák, és további 1.200-at szándékoznak hamarosan megszüntetni. Erről számolt be sajtótájékoztatóján a Parlamentben Sárközy Tamás deregulációs kormánybiztos. A gazdasági dereguláció célja egyébként, hogy lebontsa a vállalkozásokat béklyóba kötő jogi akadályokat, megteremtse a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, biztosítsa az európai közös piaci joggal való harmonizálást, és áttekinthető rendszert teremtsen a magyar jogban.

Kérte felmentését a belügyminisztertől Horváth József vezérőrnagy, a BM belső biztonsági szolgálatának vezetője. Döntését azzal indokolta, hogy a szolgálattal és személyével szemben megrendült a bizalom. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: véleménye szerint a belbiztonsági szolgálat nem végzett alkotmányellenes tevékenységet, és miközben igyekezett az októberben módosított alkotmányhoz igazítani munkáját, áldozata lett a politikai csatározásoknak. Korábban az SZDSZ és a Fidesz tett feljelentést az általuk magyar Watergate-nek nevezett ügy miatt, mert szerintük az állambiztonság folytatta az ellenzéki szervezetek és politikusok tiltott megfigyelését és lehallgatását.

Az Egyesült Államok magyarázatot kért Izraeltől azokkal az értesülésekkel kapcsolatban, hogy az izraeli kormány a megszállt területeken, azaz a Jordán-folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben kívánja letelepíteni a Szovjetunióból kivándorolt zsidókat. Az amerikai kormány megerősítette, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai pénzeket nem lehet a megszállt területeken való telepítésre felhasználni. Ebben az évben Izrael a szovjet utazási könnyítések miatt körülbelül háromszázezer zsidó kivándorlóra számít. Margaret Tutwiler amerikai kormányszóvivő kijelentette, az Egyesült Államok nem arra szánja az amerikai pénzeket, hogy az új bevándorlókat a megszállt
területeken telepítsék le.

További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.