Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Belvárosi önkormányzat: minden kedvezmény jogszabályokon alapszik, a kerület vagyona nőtt

Belváros-Lipótváros Önkormányzatának közlése szerint minden, általuk megállapított kedvezmény jogszabályokon alapszik.

Az önkormányzat az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a Népszabadság szombati számában megjelent írásra reagált, amely szerint az utóbbi hat évben csaknem négymilliárd forint kedvezményt kaptak kerületi üzlethelyiségek bérlői, hogy megvásárolják az általuk használt ingatlant.

"Ha valamely bérlő rövid bérleti idő után megkapta a bérlőnek jogszabály szerint járó kedvezményt, azt csak azért kaphatta meg, mert már az előző bérlő benyújtott az ingatlanra vételi ajánlatot, tehát az önkormányzat megpróbálta azt értékesíteni, de az meghiúsult" - áll az önkormányzat közleményében.

Hozzátették: előfordult az is, hogy a bérlő átadta a bérleti jogot vagy a polgári törvénykönyvben biztosított módon átadta a vételi jogát egy másik gazdasági társaságnak.

Mint írták, a Népszabadságban a belvárosi önkormányzattal kapcsolatban megjelent állítások "több ponton is valótlanok és félrevezetőek". Megjegyezték, hogy a cikk megjelenése előtt a lap nem kereste meg, és nem kérte ki az önkormányzat véleményét.

Az önkormányzat az ingatlanértékesítésből befolyt bevételeket fejlesztésre fordította, a "cikk sugalmazásával szemben az önkormányzat könyv szerinti vagyona az elmúlt években nőtt, és nem csökkent" - közölték.

Álláspontjuk szerint a cikkben elhallgatják azt a tényt, hogy minden értékesítés előtt három hónapnál nem régebbi aktualizált értékbecslés készült.

Az övezeti átlagáraktól való eltérés előfordul az ingatlanoknál le és felfelé is, hiszen az aktualizált értékbecslés figyelembe veszi az ingatlan aktuális állapotát. "Sok ingatlant éppen azért adtunk el, mert állapota leromlott, felújítása többe került volna, mint a bérlőnek biztosított kedvezmény, hiszen a felújítás a tulajdonos kötelessége, nem a bérlőé" - írták.

A közlemény szerint más esetekben, ha a bérlő végzett felújítást vagy értéknövelő beruházást az ingatlanon, és azt még nem írta le a bérleti díjból, akkor annak fennmaradt részét szintén figyelembe kellett venni az ingatlan értékének megállapításakor.

"A belvárosi vagyongazdálkodás hatékonyságát éppen az mutatja, hogy Belváros- Lipótváros Önkormányzatának könyv szerinti vagyona 2009-hez képest nőtt és nem csökkent" - zárul a közlemény.

A Népszabadság szombati számában írt arról, hogy csaknem négymilliárd forint kedvezményt adott a belvárosi önkormányzat az utóbbi hat évben üzlethelyiségek bérlőinek, hogy megvásárolják az általuk használt ingatlant.

A cikk szerint több cég tízmilliókat nyert azzal, hogy néhány hónap után megkapta a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezményt.

Az V. kerületi önkormányzat kétszázhetvenhét nem lakáscélú helyiséget adott el pályáztatás nélkül 2008 és 2013 között.
Százötvenöt ingatlant kedvezményes áron vettek meg a bérlők. Az így eladott üzlethelyiségek forgalmi értéke 17,5 milliárd forint volt a zárszámadások alapján, ám az önkormányzat ennél 3,9 milliárd forinttal kevesebb bevételhez jutott - a bérlők ennyi engedményt kaptak összesen - olvasható a lapban.

Mint írták, 2007-ben hoztak önkormányzati rendeletet arról, hogy a képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt üzleteket az elővásárlási joggal rendelkező bérlők versenyeztetés nélkül megvehetik az ingatlan értékének 70 százalékáért.

"A bérlők kedvezményhez juttatása nem szokatlan, ám az V. kerületben sajátos gyakorlat alakult ki: vállalkozások sok esetben néhány hónappal a bérleti szerződés megkötése után lettek tulajdonosok" - áll a cikkben.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Jelentős átalakulás küszöbén áll a biztosítási szektor: a statikus, „megkötöm és elfelejtem” típusú termékek korszakát felváltja a hiperperszonalizált, adatvezérelt ökoszisztémák világa. A Capgemini friss biztosítási tanulmánya azt vizsgálja, hogyan válhatnak a biztosítók passzív kifizetőből proaktív életmód-partnerré. Ebben az új világban a mesterséges intelligencia és a felhőalapú technológia már nem csupán lehetőség, hanem a túlélés és a növekedés kulcsa. Legyen szó GenAI-alapú kockázatértékelésről, az éghajlati kihívásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítéséről vagy a digitálisan igényes fiatal generációk megszólításáról, a jövő nyertesei azok a biztosítók lesznek, amelyek képesek lerázni öröklött rendszereik korlátait, és az ügyfélbizalmat és a technológiát egyetlen, zökkenőmentes, intelligens élménnyé formálják. A tanulmány a 10 legfontosabb trend mellett számos friss kutatási eredményt is bemutat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×