A szavazati jog az úgynevezett aktív választójogot, a választhatóság joga pedig a passzív választójogot jelenti.

Az alaptörvény politikai alapjogként határozza meg a választójogot: minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen.

Az alaptörvény biztosítja azt is, hogy a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek az önkormányzati választáson választók legyenek, de nekik csak aktív választójoguk van.

A választáson szavazati joggal kizárólag azok rendelkeznek, akiknek van magyarországi lakcímük. A jogalkotó azonban a korábbitól eltérően már nem köti a passzív választójogot magyarországi lakóhelyhez, azaz a külföldön élő választópolgároknak is biztosítja a választhatóság jogát, ehhez mindössze regisztrálniuk kell magukat a központi névjegyzékbe.

A választásban csak nagykorú személyek vehetnek részt; a nagykorúságnak az a feltétele, hogy a választó betöltse 18. életévét, vagy a 16. életévét betöltve házasságkötéssel szerezzen nagykorúságot.

Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit "bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt".

Nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal az, aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, de esetében a bíróság még nem rendelkezett a választójogból kizárás kérdésében. Annak sincs sem aktív, sem passzív választójoga, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakosan nagymértékben csökkent, vagy tartósan teljes mértékben hiányzik. Nincs sem aktív, sem passzív választójoga annak, akit a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától.

Szavazati joggal (aktív választójoggal) ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.

A választójoggal rendelkező fogvatartottak részére a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben kell biztosítani a választójoguk gyakorlását. A választójoggal rendelkező fogvatartottak azonban csak akkor szavazhatnak, ha átjelentkeztek a bv választókerületébe. A fogvatartott személyazonosságának minden kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, és a szavazás előtt mozgóurnát kell igényelnie ahhoz, hogy voksolhasson.

A választójogról lemondani nem lehet, de természetesen a választópolgár dönthet úgy, hogy nem megy el voksolni október 12-én.