A bizottság vezetője kifejtette: csütörtökön, pénteken és hétfőn naponta nyolc nagykövetjelöltet hallgattak meg. A testület nagyon alapos vizsgálatot végzett, de nem jó, ha ilyen sok jelöltet kell meghallgatniuk egyszerre, mert ez komoly terhelést jelent a bizottságnak - fogalmazott. Hozzátette: általában három jelöltnél többet egy nap alatt nem szoktak meghallgatni, és a jövőben nem is fognak.

Közölte: azért volt szükség most ezekre a meghallgatásokra, mert a külügyi kormányzat nem volt még kész a nagykövetjelöltek megnevezésével a nyári szünet előtt, de a nyár végén már nagyköveti értekezletet tartanak.

Úgy vélte, négyévente, a kormányalakítások idején jellemző, hogy az átlagosnál nagyobb a "nagykövetváltási igény". Most a bizottságban huszonnégy jelöltet hallgattak meg, és szinte minden esetében rendes váltásról volt szó - közölte. Megjegyezte: csak egy-két esetben hívtak haza idő előtt nagykövetet, és ez a döntés a külügyminiszter felelőssége.

Németh Zsolt elmondta: többnyire külügyi háttérrel rendelkező jelölteket hallgattak meg, akik közül többen már korábban betöltöttek nagyköveti vagy első beosztotti megbízatást.

Hangsúlyozta: minden jelölt elnyerte a külügyi bizottság támogatását, túlnyomó többségük a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfelelt. A huszonnégyből háromnak nincs külügyi tapasztalata, az ő esetükben az idő dönti el, jó döntés volt-e a jelölésük, ezért a kormányzat viseli a felelősség nagy részét - mondta.

A bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a diplomácia normarendszere szerint csak azt követően válik nyilvánossá, ki képviseli Magyarországot az egyes országokban, hogy a fogadó ország jóváhagyja a kinevezésüket. Ugyanakkor azt elmondta, hogy nagyarányú váltás lesz Latin-Amerikában, ahol egy kivételével új vezetője lesz minden állomáshelynek. Az arab világban is több váltás lesz, miként a Nyugat-Balkánon is, hiszen új nagykövet kerül Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába és Albániába. Új nagykövet lesz Moszkvában és Kijevben is, a nyugat-európai országok közül pedig Portugáliában, Hollandiában, valamint Spanyolországban - sorolta.

Németh Zsolt megjegyezte: még van húsz olyan állomáshely, ahol idén feltehetően rendes, azaz nem idő előtti váltás lesz, ezekre a posztokra ősszel hallgatják meg a jelölteket.

Közölte: a jelöltek között nagy arányban voltak karrierdiplomaták, de fontos, hogy politikai kinevezettek is legyenek, akik hitelesen jeleníthetik meg a kormányzat filozófiáját. Talán nő az ilyen jelöltek aránya a jövőben, de ha nem nő túlságosan, akkor egészséges egyensúly lehet a diplomáciai karban a politikai kinevezettek és a karrierdiplomaták között - vélekedett.

A bizottság vezetője arra is kitért, hogy az állomáshelyét a közelmúltban elfoglaló bukaresti nagykövet és az új külpolitikai vezetők feladata lesz a legfelsőbb szintű párbeszéd újraindítása Magyarország és Románia között, mert e kétoldalú kapcsolatrendszer nélkülözhetetlen eleme az erős Közép-Európának. A gazdasági kapcsolatok eredményességének a politikai kapcsolatépítésben is meg kell jelennie. Ez igazán a novemberi romániai elnökválasztás után lesz várható, azután van esély arra, hogy új lendületet kapnak a kétoldalú kapcsolatok - fűzte hozzá.

Németh Zsolt azt is megemlítette, azért van szükség új nagykövetre Törökországban, mert "nem volt túl jó a viszony" az ankarai nagykövet és az isztambuli főkonzul között. Ez sajnálatos, bár mindketten kiváló munkát végeztek - fogalmazott, hozzátéve: fontos, hogy a jövőben ne ismétlődjön meg ez a helyzet.

Arról is beszélt, hogy meglátása szerint nincs olyan területe a magyar külpolitikának, amelyben tartalmi változás állt volna be. Bár ez nem zárja ki, hogy lesz ilyen, a hangsúlyok egyelőre változatlanok. A változások - az erős külgazdasági hangsúly és a nyitás a világ régiói felé - illeszkednek a külpolitika eddigi irányába - jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, mi lehet a jelentősége annak, ha Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter megkapja a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős EU-biztosi posztot, Németh Zsolt kifejtette: nagyon komoly lehetőség lenne, ha Magyarország kapná ezt a közvetítői szerepet az unió és a külső országok között, Magyarország ezzel a lehetőséggel nagyon jól sáfárkodna.

A külügyi bizottság vezetője végül az ukrán válsággal kapcsolatban azt mondta, Magyarország érdeke az erős, sikeres, szuverén ukrán állam. A magyar álláspont kiindulópontját e tekintetben a kárpátaljai magyarok képezik. Egyúttal képesnek kell lennünk Oroszországgal olyan kapcsolatot ápolni, amely Magyarország mozgásterét megtartja, ezért a szankciós politikában is kiegyensúlyozott álláspontot kell képviselnie az országnak - fejtette ki. Hozzáfűzte: előbb-utóbb megállapodásnak kell létrejönnie Ukrajna és Oroszország, valamint Európa és Oroszország között.

Az Aréna teljes műsorát meghallgathatja, ha ide kattint.