Arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvetői szabályait Magyar Kornélia azt mondta: ez azt a kényszert erősíti, hogy egyezzenek meg, hiszen nagyon fontos lesz a Fővárosi Közgyűlés szempontjából annak, hogy milyen színűek a polgármesterek - 23 polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutott közgyűlési jelölt -. A Magyar Progresszív Intézet igazgatója kiemelte: "abban tehát, hogy a következő négy évben a fővárosban hogyan mennek majd az ügyek, melyik oldal dönt, ennek nagy szerepe van."

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte: "a döntés egyik következménye az, hogy a többségivé vált fővárosi választási rendszer - a Fővárosi Közgyűlést eddig pártlisták alapján választották a budapestiek, ami azt jelentette, hogy arányos a választási rendszer, hiába nyerte meg egyik vagy másik párt a választást, sokkal kisebb esélye volt az abszolút többség megszerzésére - miatt van egy összefogási kényszer. Ez láthatóan megoldhatatlan feladatnak tűnik a baloldal számára, most már két év óta."

A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta: "tény, hogy a rendszer bizonyos kényszert teremt az összefogásra, de a régi választási rendszerben is lett volna valamiféle kényszer erre. A régi önkormányzati rendszerben is csak a Fővárosi Közgyűlés volt arányos rendszerben megválasztva, pártlistás alapon, a kerületi polgármestereket és a főpolgármestert akkor is közvetlenül választották, ezek a szabályok érintetlenül maradnak. Ezekben a kérdésekben a régi rendszerben is meg kellett volna állapodni, tehát miközben a rendszer kihat a stratégiára és befolyásolja, azt nem lehet állítani, hogy a választási rendszer miatt stratégiaváltásra kényszerülne a baloldal."

Magyar Kornélia hangsúlyozta: 8-7 arányban szavazta meg az Alkotmánybíróság a határozatot, tehát egyetlen szavazaton múlott, hogy nem lett alkotmányellenes. "Figyelemreméltó az elnök különvéleménye, aki nagyon súlyos kritikát fogalmaz meg a testület döntésével kapcsolatban, azt mondja, nemcsak az alaptörvényellenességről van, hanem az egyenlő választásról való jog kérdéséről is." Mint mondta: óriási nagy a különbség a kerületek között, például a XIII-ban 22 ezren élnek, a XI-ben pedig 147 ezren, de mindkettő egy embert delegálhat.

Mráz Ágoston Sámuel szerint nagyon fontos, hogy az Alkotmánybíróság - ha szoros szavazati aránnyal is - elfogadta ezt a rendszert. "Az előnye ennek az, hogy sokkal könnyebb lesz döntést hozni. A Fővárosi Közgyűlés nem válik egy vétóhatalommá, ami pártpolitikai szempontok mentén próbálja a főpolgármester tevékenységét ellehetetleníteni, sokkal inkább a megyei közgyűlések összetételére és többségi arányára kezd majd hasonlítani."

Ez a módszer felértékelhet kerületeket, az a kérdés, hogy ezt alapjogi szempontból kiállja-e az alkotmányosság próbáját, hogy a nagyobb kerületek nagyobb súllyal tudnak a döntéshozatalban részt venni úgy, hogy egyébként egy-egy ember képviseli őket. "Itt azért a kritikákat meg kell hallani. Az is kérdéseket vet fel, hogy pár hónappal az önkormányzati választás előtt ízléses-e megváltoztatni a törvényt és átrendezni ilyen mélységben a játékszabályokat" - tette hozzá Magyar Kornélia.

"Egyes alkotmánybírók különvéleményeikben rámutattak, hogy ciklus közepén illik-e a törvényt megváltoztatni, hiszen az ad elég időt a pártoknak, hogy adaptálják az új rendszert, kevésbé merül fel annak a látszata, hogy a saját képére formálja a kormányzó erő, tehát nem a saját politikusainak akar ezzel segíteni, így azért ezeket a vádakat nem nagyon sikerült eliminálni."

"A kérdés nem az, hogy tudnak-e összefogni, nagyon eltérő érdekek vezérlik ezeket a pártokat. Mindenki érzékeli azt a válságot, amelyben az egyes baloldali szereplők vannak, az a kérdés, hogy ki hogyan tud ebből, személyesen, kijönni. Nem együtt, úgy nem fogják tudni megoldani."

Az elemzők szerint Gyurcsány Ferenc a mai napig is jelentős szerepet játszik az MSZP életében akkor is, ha összefognak vele és akkor is, ha nem.

Tóbiás József, az MSZP új elnöke dominanciára törekszik és nem zárja le az utat egy baloldali összefogás előtt - mondta Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója.

"Be kellene látnia az MSZP-nek, hogy elveszítette nagypárti státuszát, minimális az esély, hogy ezt visszaépítse, nagyon a nyakára jött a DK és az Együtt is, teljesen felülíródott a korábbi status quo. Olyan mozgó helyzetet látunk, aminek a végkimenetele egyáltalán nem biztos. Ezt a küzdelmet napról napra kell megvívni. Tóbiás helyesen látja, ha azt gondolja, hogy neki nem az összefogáson kell munkálkodnia, mert az valóban nem ment."

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője emlékeztetett, az MSZP kongresszusán Tóbiás József nem beszélt arról, hogyan viszonyul a pártja Gyurcsány Ferenchez.

"Erről nem mondott semmit. Megkockáztatom azt az állítást, hogy aki még mindig MSZP-tag, nem ment át a versenytárs Demokratikus Koalícióhoz és a kánikulás hétvégéjét arra áldozza, hogy az MSZP kongresszusán ül, az talán megtapsolta volna Tóbiás Józsefet, ha egyértelmű kijelentést tesz arról, hogy Gyurcsány Ferenc nem az ő embere, hanem versenytársa a szocialista pártnak, akinek nem csak köszönnivalója van. Ezt a stratégiai dilemmát nem tudta eldönteni: együtt vagy külön, nem mert bevállalni egy ilyen egyértelmű állítást sem."

Mráz Ágoston Sámuel hozzátette, az elmúlt négy évben egyetlen baloldali politikus sem merte konfrontálni Gyurcsány Ferencet, pedig az ő szavazói már régen elfordultak a szocialista párttól.

"Az MSZP azt a kérdést kutatja évek óta, hova tűntek a 2006-os szavazótábor kétharmada, nagyon egyfelé mutatnak a mutatók: Gyurcsány Ferenc irányába. Nagyon adná magát, hogy visszaszerezni az elfordult szavazókat úgy lehet, ha ezt a konfrontációt bevállalják, de ezt nem tették meg."

Magyar Kornélia szerint az MSZP vezetése nem lett volna népszerű a saját kongresszusán, ha Gyurcsány Ferenc ellen beszélt volna.

"Kutatások sora bizonyítja, hogy másodlagos preferenciában a DK és Gyurcsány Ferenc kifejezetten jól szerepel a szocialista szavazók körében, tehát nem elvárásuk, hogy az aktuális pártvezetés üsse Gyurcsány Ferencet."

Magyar Kornélia hozzátette, hogy az MSZP számára reális veszély, hogy újra összenőhet a korábban szétvált párt.