A Jean-Claude Juncker jelölését ellenző brit miniszterelnököt az amerikai államfő legutóbbi látogatásán arra figyelmeztette, ne játsszon az uniós kilépés gondolatával, mert az nem jó ötlet - idézte fel Rácz Margit.

Az MTA Világgazdasági Intézetének kutatásvezetője a britek folyamatos uniós különvéleményéről úgy fogalmazott: "mindenki hordozza a saját múltját. A britek soha nem fogják elfogadni, hogy egy francia-német bagázs döntsön mindenről." Ennek ellenére élvezik a belső piac előnyeit - mutatott rá.

Rácz Margit szerint komoly tanulságokkal bír az unió 2004-es bővítése, amikor olyan szegény országokat vettek fel a közösségbe, mint amilyenek akkor mi voltunk, s amelyek az uniós lakosság 20 százalékával mindössze a teljes GDP 3 százalékát hozták.

"Nagyon csínján kellene bánni a kibővüléssel, és nem szabad olyan országokat időnként fölkapkodni, akik geopolitikai szempontból jó, ha az EU-ba tartoznak. Ez ugyanis egy olyan gazdasági integráltági fokot jelent, például a belső piacot tekintve, amitől nem tudnak megélni. Tehát ezt nagyon végig kell gondolni" - hangsúlyozta a kutatásvezető.

Abban az esetben, ha Oroszországot szeretné a közösség marginalizálni, nagyszerű lépés volt a társulási szerződés pénteki aláírása Ukrajnával, Grúziával és Moldovával - mondta az MTA Világgazdasági Intézetének kutatásvezetője.

"Na de hát Ukrajnában semmi sincs, csak adósság és nyomor. Negyvenmillió ember. Hát Ukrajna mit keres az EU-ban, ha gazdaságilag ítélem meg? Ha politikai közösség lesz az egész, akkor viszont gazdaságilag nem lesz életképes" - hangsúlyozta a szakértő.

Rácz Margit nagyon problematikus kérdésnek tartja a közösség bővítését, véleménye szerint a nyugat-balkáni integráció melletti erős érv, hogy onnan csak kis országok kerülhetnek a közösségbe, kevesebb megoldandó problémával.

A Világgazdasági Intézet kutatásvezetője arról is beszélt, hogy ha a luxemburgi Jean-Cluade Juncker lesz az Európai Bizottság új elnöke, akkor tőle a tagállamok következetes államháztartási szigorra számíthatnak.

Jean-Cluade Junckert, miután az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Bizottság elnökének javasolták, az Európai Parlament választhatja majd meg. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. Rácz Margit szerint ha a politikus megszerzi a szükséges voksokat, akkor európai bizottsági elnökként következetesen kiáll majd a szigorú költségvetési politika mellett.

"Õ következetesen képviselni fogja a költségvetési szigort, és mivel újra kezd megjelenni a likvid pénzpiac, ezért igen nagy szükség van arra, hogy jogi háttérrel megtámogatva legyen egy veretes európai vezető, aki következetesen az államháztartás rendben tartását követeli meg a tagállamoktól. Szerintem Angela Merkel ezért állt mellé"- vélekedett a szakértő.

Rácz Margit a populista szélsőségesek mind jelentősebb európai parlamenti megjelenéséről szólva azt mondta: ellenük összefogással tudnak fellépni a nagy frakciók.

"A pártok és pártcsoportok alapján jól látszik az, hogyha a három hagyományos nagy pártcsoport - a kereszténydemokrata, a szocialista és a liberális vonalú - együtt tud működni, akkor semmiféle szélsőséges nézet nem tud eljutni még a vitáig sem" - mutatott rá a kutatásvezető.

Rácz Margit hozzáfűzte: az összefogás egy markáns példája Jean-Cluade Juncker európai bizottsági elnöki jelölése.