Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán csak azt a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett jogi küszöb.

2004-ben - akkor lépett be Magyarország az Európai Unióba, és először nyílt mód arra, hogy az EP tagjainak választásán részt vehessenek az ország polgárai - összesen valamivel több mint hárommillió szavazatot adtak le a választók, a voksok száma 3 075 450 volt. A mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazathatár tehát 153 722 szavazat volt. Ezt az induló nyolc listából mindössze négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF, ezeknek a pártoknak volt több szavazata ennél a 153 ezer voksnál.

Azt, hogy a mandátumokból a küszöböt átlépő listák hogyan részesülnek, a kapott szavazatok arányában, az úgynevezett d'Hondt-módszer alapján döntik el.

Ennek során első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó szavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább. A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.

Ezen eljárást lefolytatva az utolsó mandátumot 2004-ben az MSZP "vitte el", 117 213 szavazattal.

Öt évvel ezelőtt, 2009-ben szintén csaknem 3 millió - 2 896 179 - volt a leadott voksok száma az EP-választáson. A mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazathatár ebben az esetben 144 808 voks volt.

2009-ben ugyancsak nyolc pártlista versengett, közülük - ahogyan 2004-ben is - négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF listája. Az utolsó mandátumot ekkor a Fidesz-KDNP "vitte el", 116 593 vokssal.

Az eddigi két EP-választás tehát azt mutatta, hogy körülbelül 150 ezer szavazat kell a választás jogi küszöbének átlépéséhez.