Hoffmann Rózsa szerint Szabó Balázs volt miniszteri biztos javarészt idejétmúlt kritikákat fogalmazott meg tavalyi jelentésében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányításával és gazdálkodásával összefüggésben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint a kezelhető költségvetési hiánnyal bíró KLIK ma már jól és olcsón látja a fenntartás és a működtetés feladatait.

"Iskolák tucatjai, százai nyilatkoznak úgy, nagyon jó, hogy létrejött a KLIK, azt érzik, hogy van gazdája az iskolának. Ugyanazt kaphatják meg az ország egyik felében, mint a másikban. A magyar oktatásügynek az egyik legnagyobb hibája, baja és bűne az volt, amikor átvettük a kormányzást négy év ezelőtt, hogy megengedhetetlen mértékűre növekedtek a különbségek" - fogalmazott Hoffmann Rózsa.

A köznevelési államtitkár szerint a KLIK működésének legnagyobb előnye, hogy az adminisztratív feladatoktól megszabadított iskolaigazgatóknak több idejük jut a pedagógiai munka irányítására, a gyerekekkel való foglalkozásra, a tanórák látogatására. Mindeközben nem sérült a szakmai autonómiájuk, a KLIK elfogadja a javaslataikat - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

"Az, hogy hogyan ünneplik meg a hagyományokat, milyenek a fegyelmezési eszközök, a szülőkkel kialakított kapcsolatrendszer, a diákönkormányzat működésének milyen teret adnak, a házirend mit tartalmaz - mind az iskola tanári karának a döntési jogosultsága. Ebben az igazgatónak kezdeményező, előterjesztő, tehát meghatározó szerepe van, a fenntartó nem szól bele" - mondta Hoffmann Rózsa.

A köznevelési államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy az angol, a német vagy a francia nyelv tanítása az általános iskola negyedik osztályától kötelező. A következő tanévtől már felmérik a hatodik osztályosok idegennyelv-tudását. A hetedikesek pedig hozzáláthatnak egy második idegen nyelv elsajátításához. Hoffmann Rózsa fontos változásnak tartja, hogy a szakiskolákban is bevezették az idegennyelv-oktatást. Államtitkárként és nyelvtanárként egyaránt úgy látja, ha jó a tanár a diák pedig szorgalmas, akkor egy idegen nyelv már iskoláskorban megtanulható.

Hoffmann Rózsa elmondta, a digitalizálás irányába mozdul a tankönyvrendszer. "Azt látjuk, hogy a világ fejlett országaiban csökken a nyomtatott tankönyvek szerepe és nő a digitális tananyagé. Sehol nem vagyunk ebben a versenyben, ezért ezek az új generációs tankönyvek, amelyeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kísérleti tankönyvként fog kialakítani, megjelennek már a következő tanév kínálatában. És ezek lényegesen olcsóbbak lesznek, mint voltak. A régi értelemben vett tankönyvpiacról már nem beszélhetünk" - tette hozzá a köznevelési államtitkár.

Az államtitkár szerint nincs szükség sokféle tankönyvre. "Most van egy olyan tartalmi szabályozás, ami kötelező érvényű, ezért indokolatlan az, hogy öt-, tízféle tankönyv legyen egy évfolyamon egy tantárgyból. Ez a magyarázata a tankönyvrendszer átalakulásának, továbbá az, hogy ha kevesebb és államilag kifejlesztett tankönyvek jelennek meg a piacon, akkor lényegesen olcsóbbak lesznek a tankönyvek ebben a tanévben. Több mint hétszázezer gyerek kapott ingyenesen tankönyvet, az ő számuk a következő tanévre legalább újabb százezerrel nőni fog."

Hoffmann Rózsa megjegyezte, egy-két tankönyvet minőségileg is könnyebb ellenőrizni, mint tíz-, tizenötféle kiadványt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tankönyv nem tananyag-szabályozó, a tanterv szabályozza azt. A tanár a tankönyvön kívül sokféle tananyagot bevihet az órájára - tette hozzá az államtitkár.