Infostart.hu
eur:
364.7
usd:
325.76
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Az ukrán haderő 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata képén ukrán katonák M109 A6 Paladin típusú 155 milliméteres önjáró tarckkal lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó fronton 2024. július 22-én.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán haderő 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata/Oleg Petraszjuk

Oeconomus: a társadalom észre sem veszi ezt a hangsúlyeltolódást

Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa a háborús pszichózis tüneteit mutatja – hangzott el az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány két szakértője, Csenger Ádám nemzetközi kapcsolatok elemző és Nagy Dávid biztonság- és védelmi politikai szakértő arról beszélt: a sajtó és a politikusok a harcias érveléseikkel egyre emelik a tétet, ami növeli az eszkaláció kockázatát.

„A szakirodalomban van egy olyan kifejezés, hogy politikai költség. Ez azt jelenti, hogy egy politikus, hogy ha szavakban eszkalál egy helyzetet vagy fenyegetőzik, akkor utána már nem léphet vissza, nem visszakozhat. Be kell váltani a fenyegetését, mert ha nem, akkor az belpolitikai költséggel járna számára" – hangsúlyozta Csenger Ádám. Majd hozzátette:

ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az arcvesztés elkerülése érdekében háborúba sodródik, noha eredetileg ezt el akarta volna kerülni.

Azt egyelőre nem állíthatjuk, hogy Európában is valami ehhez hasonló zajlik – vette át a szót Nagy Dávid. Mint mondta: „amikor ezt kutattuk, próbáltunk múltbeli példákhoz visszanyúlni, és nagyon jó analógiának találtuk a 2003-as amerikai intervenciót Irakban.” Ezt a konfliktust – folytatta az Oeconomus szakértője nagyon erős médiahadjárat előzte meg. A sajtó segítségével ügyesen felépítették azt a érvrendszert, hogy miért elkerülhetetlen a háború. Ezzel pedig szépen lassan a társadalom számára elfogadhatóvá tették az újabb fegyveres konfliktust.

„Igazából már nem is arról szól a társadalmi diskurzus, hogy menjünk-e háborúba vagy sem, vagy miként kerülhetnénk el a legrosszabbat, hanem arról, hogy – mivel a háború elkerülhetetlen –, arról beszéljünk, hogy miként harcoljunk, mennyi katonára, milyen eszközökre van szükségünk” – fejtegette Nagy Dávid. Szerinte a társadalom észre sem veszi ezt a hangsúlyeltolódást, azt, hogy már arról beszélünk milyen lesz a háború és nem arról, miként lehetne azt elkerülni.

A szakértő úgy látja, hogy hasonló folyamatok indultak el 2022 után Európában is.

A kommunikáció egyre inkább a „hogyan háborúzzunk” irányba tolódik el ahelyett, hogy minden eszközt megragadnánk annak elkerülésére. „A politikusok nyilatkozataikban nem az eszkaláció elkerülésére törekednek hanem inkább már arról beszélnek, hogy fejlesszük a haderőt, hogyan támogassuk az ukránokat, mikor szálljunk be adott esetben Ukrajna segítségére. Szép lassan elkezdik hozzászoktatni ehhez a társadalmat” - tette hozzá Nagy Dávid.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Mit csinál a dollár a választás napján?

Mit csinál a dollár a választás napján?

Minimális mértékben gyengül a forint az euróval szemben, amely 365 forint közelében, a napi sáv felső részén jár, míg a dollárral szemben lényegében stagnál a magyar deviza, 326 körüli árfolyam mellett. A befektetők az amerikai félidős választások kimenetelét és az amerikai–iráni megállapodás esélyeit mérlegelik; a zöldhasú végül a vártnál jóval erősebb JOLTS-jelentés után fordult pluszba, miután a nyitott álláshelyek száma 7,523 millióra ugrott. A figyelem a hét további részében a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatokra irányulhat, amelyek az elemzők szerint a Fed kamatpályája szempontjából is meghatározók lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×