A változtatás mintegy száznyolcvan jogszabályt érint, köztük a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, egészségügyi törvényeket, agrár- és környezetvédelmi és az önkormányzatokat érintő jogszabályokat.

A jogszabály egyebek mellett bevezeti az örökbefogadás utánkövetését, hogy terápiával, személyes tanácsadással segíthessék mind az örökbefogadott, mind az örökbefogadó problémáinak megoldását. A szülők eldönthetik, hogy maguk választanak közvetítőt teljes költségtérítés mellett, vagy a megyei gyermekvédelmi szolgálatoknál dolgozó mediátorokat veszik igénybe.

Az egészségügyi törvényekben átvezetik a támogatott döntéshozatalt mint új jogintézményt.

Változnak a kérelemre történő művi meddővé tétel feltételei. A negyven évesnél idősebb vagy a három, vér szerinti gyermeket nevelő - cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes - felnőttek kérhetik családtervezési célból a nemző-, illetve fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tételt.

Az előterjesztő közigazgatási és igazságügyi miniszter e feltételek bevezetését a meddőség visszafordíthatatlanságával, valamint népesedéspolitikai okokkal magyarázta.

Az agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvényeknél változás, hogy az új Ptk. a közkereseti és a betéti társaságokat jogi személyiséggel ruházza fel. Ezért az ágazati törvényekből is kivezetik a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kategóriáját.

A módosítások kiterjednek a helyi önkormányzatokkal, az építésüggyel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, az idegenrendészettel, az élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, a kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra is, mert utalást tartalmaznak a Ptk.-ra vagy annak 2014-ben módosuló jogintézményeire.