"Bajnai Gordon, a Gyurcsány-kormány korábbi minisztereként és későbbi miniszterelnökként az első számú felelőse hazánk eladósításának és az ország csődbevitelének" - olvasható a közleményben, amely arra is kitér, hogy "Bajnai Gordon regnálása alatt Magyarország az uniós fejlesztési források töredékét tudta csak lehívni".

A fideszes EP-képviselők szerint "Bajnai Gordon mint bukott politikus és mint bukott gazdasági szakember leginkább azzal szolgálná Magyarország érdekeit, ha önvizsgálatot tartana, befejezné az Orbán-kormány alaptalan rágalmazását, és tartózkodna a gazdasági jó tanácsok osztogatásától".

A közlemény idézte Surján Lászlót, az EP kereszténydemokrata alelnökét, aki szerint Bajnai "rossz helyen kopogtatott ötleteivel", ugyanis nem Johannes Hahn biztos dönt a Magyarországnak járó uniós források nagyságáról. Ebben leginkább Herman Van Rompuy az illetékes, az ő előterjesztése alapján dönthet az Európai Tanács a 2014-2020-as uniós keretköltségvetésről és a Magyarországnak járó pénzekről - hangsúlyozta Surján.

A volt miniszterelnök azon hétfői kijelentését, miszerint Magyarországgal ma már "ciki" egy képen mutatkoznia sok európai vezetőnek, Surján László úgy minősítette, hogy "Bajnai vélhetően lemaradt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti brüsszeli útjáról, melynek keretében előbb Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt vezetőjének elnökletével egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt, majd találkozott Herman Van Rompuy európai tanácsi elnökkel, José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, valamint Martin Schulz európai parlamenti elnökkel. Ezek az európai csúcsvezetők elismerően nyilatkoztak Magyarország gazdasági teljesítményéről, a folyamatban lévő vitás kérdésekről, egyben támogatásukat fejezték ki Magyarországnak a kohéziós források megőrzésére irányuló álláspontjával kapcsolatban".

Az Európai Parlament KDNP-s alelnöke képmutatónak és hiteltelennek nevezte, hogy "az a Bajnai Gordon aggódik a magyar költségvetési hiány miatt, aki először mint a Gyurcsány-kormány minisztere, majd mint miniszterelnök vett részt hazánk eladósításában". Surján emlékeztetett arra, hogy az MSZP-SZDSZ kormányok alatt Magyarország államadóssága GDP-arányosan a 2002-es 52 százalékos szintről 80 százalék fölé emelkedett 2010-re, a költségvetés hiányát pedig egyik évben sem sikerült 3 százalék alatt tartani, sőt 2006-ban 9 százalék feletti volt a hiány.

"A Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységének köszönhetően hazánk 2004-es uniós csatlakozásunk óta túlzott hiányeljárás alatt van, ez alól az Orbán-kormány munkájának köszönhetően most van esélyünk kikerülni" - emelte ki Surján László.Az EP-alelnök megjegyezte: a magyar GDP 2009-ben 6,8 százalékkal csökkent, tehát Magyarország viszonylag rosszabb helyzetének és alacsony növekedési kilátásainak a legfőbb oka "a Gyurcsány-Bajnai kormányok által okozott gazdasági ámokfutás".

Surján László adatai szerint a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 25,7 milliárd euró fejlesztési forrásból a Gyurcsány-Bajnai kormányok - a teljesítményüktől függetlenül megkapott előlegeket nem számítva - 2007-től 2010. április 1-jéig összesen csak 1,4 milliárd eurót hívtak le, miközben időarányosan 7,5 milliárd eurót kellett volna lehívniuk. A szocialisták három év alatti teljesítményéhez képest az Orbán-kormány két év alatt a hétéves keretből 5,1 milliárd eurót hozott be az országba - közölte a KDNP-s képviselő.