Gyűlölet, konfliktus minden közösségben van, a társadalom csak a kirekesztésnek és a befogadásnak egy nehezen létrehozható egyensúlyát tudja elérni - mondta Szabó Máté az alapvető jogok biztosa a "Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából" című műhelybeszélgetésen.

Hozzátette: a jog számára nagyon nehéz feladat azonosítani a közösségek közötti konfliktusokat. A társadalom elvárná a törvényektől, hogy szabjanak gátat az erőszakhoz vezető folyamatoknak, ám a jog erre nem alkalmas, szélesebb összefüggésben kell vizsgálni ezeket a dolgokat.

Szajbély Katalin, az alapvető jogok biztosának hivatala osztályvezetője hangsúlyozta: ahogy történelmi tapasztalat alapján az előítéletek erősödnek válság idején, úgy csökken a tolerancia a különböző csoportokkal szemben.

Kállai Ernő, nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos úgy látja, hogy a legszegényebb rétegeket a közbeszéd - politikai vélemények és programok nyomán - évek óta egyre inkább bűnbakként kezeli. A folyamat része a szociális kártya intézménye és a Btk. szigorítása is, a vége pedig, hogy a leszakadó társadalmi rétegekre irányuló gyűlölet szinte már elvárás. Ám, ha a mindennapi élet része lesz az ilyen fajta gyűlöletbeszéd, az komoly bajokat okozhat.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke üdvözölte az új Btk.-nak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, ám úgy látta: az erőszak közvetlen és azonnali veszélyének kikötésével a kijelentéseknek annyira szűk körét szankcionálja, amely miatt már nem is biztos, hogy érdemes külön tényállást fenntartani.

Aláhúzta: mivel a társadalom immunrendszere nem megfelelően működik, a távolság jelentősen lerövidül a szavak és a tettek között. Ha nem véletlen egybeesés, lehet kapcsolat is a parlamentben elhangzott jobbikos tiszaeszlári felszólalás és a közelmúlt zsidókkal szembeni atrocitásai között.

Kádár András Kristóf nem értett egyet azzal, hogy az új Btk.-ban nem kapott külön paragrafust az emlékhelyek gyűlöletből elkövetett rongálása - ezt később a beszélgetés szünetében tartott sajtótájékoztatón Szabó Máté is nehezményezte, mivel a szimbolikus közösség elleni erőszakot elég fontosnak tartja a büntetőjogi beavatkozáshoz.

A beszélgetésen ezzel kapcsolatban Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az előítéletes indokkal elkövetett rongálások, testi sértések, vagy gyilkosságok esetében, ha e motiváció bizonyítható, akkor megállapíthatóvá válik a közösség elleni erőszak.