Réthelyi Miklós expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni.

A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.

A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette: "az osztott képzés nagyon előnytelen volt", a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felső tagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre.

Fidesz: alapvetően a helyes a koncepció, de szükség van módosításokra

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol.

Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok "Janus-arcúra" sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolónak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket, és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.

Azt ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben, ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzős bocsát ki. Szerinte ezt helyesebb lenne százalékos arányhoz kötni vagy más rugalmas megoldást találni, mert ellenkező esetben a felsőoktatási intézmények alapvető érdeke az lesz, hogy erőnek erejével "odarugdossák a megfelelő számú gyereket".

A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a tömegében nyelvvizsgát tegyenek a diákok, akinek ez sikerül, azok általában különórára, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárnak meg a piacon - tette hozzá a politikus, aki azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.

Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről. Mint mondta, 2008-ban konkrét valóság volt a tandíj bevezetésének lehetősége, és népszavazás kellett, hogy ezt megakadályozzák, a jelen helyzetben viszont egy diákhitel-konstrukciót készít elő a kormány. "Azért a kettő nem egy és ugyanaz" - jegyezte meg.

MSZP: Magyarország érdekeit és a kormányprogram céljait sem szolgálja

Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik - tette hozzá a volt oktatási miniszter.

Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nehezebben veszíti állását, ezzel ellentétben a javaslat 53.500-ról 30 ezer főre csökkenti a hallgatói keretszámot, állami ösztöndíjnak nevezi az eddigi költségtérítéses képzést, az önköltséges hallgatókat pedig tandíjrendszerben akarja tanítani. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be felsőoktatásba.

Közölte: az MSZP, figyelembe véve az ország teherbíró képességét, azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen a konstans a következő években.

A tandíjról azt mondta: 2008-ban egy olyan rendszert vezettek volna be, amivel a szegény sorból jövő, tehetséges diákok ösztöndíjat kaptak volna, a vagyonos családból származó, nem teljesítő tanulók viszont nettó befizetői lettek volna a felsőoktatásnak, ezt azonban a Fidesz "populista népszavazási kezdeményezése" megakadályozta. Nehéz lehet úgy ismertetni ezt a javaslatot, hogy három évvel ezelőtt pont ezt támadták - jegyezte meg.

Szerinte a javaslatban szereplő önköltséges képzéssel a költségtérítés dupláját fizettetik meg, ami egy orvosi képzésnél hat év alatt meghaladhatja a 10 millió forintot, így egy nyugat-dunántúli diáknak olcsóbb lesz Ausztriában orvosnak tanulni.

Hiller István átgondolatlannak tartotta, hogy a leendő hallgatók majd csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon, mennyit kell majd fizetniük, és milyen államilag támogatott helyekre pályázhatnak.KDNP: jól megfogalmazza a javaslat az orvosolandó problémákat

Földi László, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat jól megfogalmazza a felsőoktatás területén orvosolandó gondokat, feladatokat. Példaként említette, hogy a különböző intézményekben a magas lemorzsolódási arányt mindenképpen csökkenteni kell, ehhez szükséges, hogy a bemenetnél a kiválasztás magas szintű legyen.

Véleménye szerint a felsőfokú szakképzés egy részét át kell helyezni a főiskolákra, a szakképző intézményeknek nagyobb feladatot kell vállalniuk a jövőben, a felnőttképzésben. Szükséges a természettudományos, műszaki képzés fejlesztése, ezen területek keretszámainak növelése - tette hozzá a kormánypárti politikus.

A felsőoktatási intézményhálózat átalakítását is fontos feladatnak nevezte, vannak intézmények, amelyek minimális létszámmal, kevés szakkal működnek, ezek életképessége megkérdőjelezhető. Fontos ugyanakkor a vidéki intézmények erősítése.

Nagy gondot látott még a tanárképzésben, és kiemelte azt a pontot, amelynek értelmében a hallgatók egyéves gyakorlaton vennének részt. Alaptalannak nevezte ugyanakkor azt a vádat, hogy a humánszférát halálra ítélnék, a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez fokozottan igazítani kell - hangsúlyozta.

A párt másik vezérszónoka, Sáringer-Kenyeres Tamás arról beszélt, hogy a bolognai rendszerhez hozzá kellene igazítani az oktatott tananyag mennyiségét. Komplikált és összetett rendszer alakult ki, és megkérdőjelezhető az átjárhatóság is a különböző karok, szakok között - vélte.

Az államilag finanszírozott képzésről a tapasztalatai jók - folytatta, kiemelve: arra ma is van lehetőség, hogy ha valaki költségtérítéses képzésben vesz részt és jól tanul, átkerüljön az állami keretbe. Aki viszont egy meghatározott átlagot nem tud teljesíteni, az kerüljön át költségtérítéses körbe - mondta, és támogatta a tervezett szigorításokat. Megjegyezte még: annak nincs sok értelme, hogy van olyan szak, amelyet 20 helyen oktatnak.

Jobbik: szétverték a duális felsőoktatást

Balczó Zoltán, a Jobbik első vezérszónoka azt mondta, hogy a bolognai folyamatot akkor vezették be Magyarországon, amikor rendkívüli mértékben nőtt a felsőoktatás résztvevőinek száma. Véleménye szerint a változtatás viszont szétverte a saját szereppel bíró főiskolákból és egyetemekből álló duális rendszert.

A képviselő, aki a duális képzés előnyeit ecsetelte elismerte, hogy annak visszaállítására intézményi szinten már nincsen lehetőség. Éppen ezért hangsúlyozta, meg kell becsülni azokat a főiskolákat, amelyek képzési formáik bővítésével előreléptek. Hozzátette, hogy a funkciók különbözőségét viszont újra meg lehetne teremteni.

Balczó Zoltán tragikusnak tartotta, hogy a napvilágot látott tervek alapján 30 ezerre akarják csökkenteni az államilag finanszírozott helyekre bejutó diákok számát. A politikus szerint a tehetséges, de rossz anyagi háttérrel rendelkező fiatalok így sokkal nehezebben jutnak majd be a felsőoktatásba.

Kijelentette azt is, hogy a szövegben szó sincsen az oktatói életpályamodellről.

A párt következő vezérszónoka, Dúró Dóra annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényjavaslatból "süt a hatalomkoncentráció". A politikus kiemelte, hogy amíg a köznevelési törvény azt célozza, hogy az iskolaigazgatókat központilag nevezzék ki, addig ez a jogszabály a rektorokkal tenné ugyanezt. Hozzátette, hogy az intézményi autonómia sérül azáltal, hogy az állami egyetemek esetében a miniszter hoz majd döntést az egyesülésről. A képviselő szerint a paragrafus előrevetíti azt, hogy a kormányzat intézményi integrációra készül.

Dúró Dóra hangsúlyozta, hogy az önköltséges és a részösztöndíjas finanszírozás is hatalmas terheket ró a felsőoktatásban tanulók családjaira. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Fidesz népszavazást kezdeményezett az ingyenes felsőoktatásért. A "tandíj" bevezetésével viszont óriási hitelveszteséget szenved a kormány - mondta a képviselő.

Külön kitért arra a problémára, hogy sok fiatal a nyelvvizsga hiánya miatt nem jut hozzá a diplomájához. Véleménye szerint ezt a problémát nem úgy kellene megoldani, hogy felvételi követelménnyé teszik a nyelvvizsgát. Helyette azt javasolta, hogy a közoktatásban biztosítsák a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit.

A harmadikként szólásra emelkedő Farkas Gergely azt mondta, hogy a kormányzat úgy tekint a felsőoktatás egészére, mint ahonnan pénzt lehet kivonni.

Visszautalt arra, hogy 30 ezer főre akarják csökkenteni az államilag finanszírozott helyek számát, ami - véleménye szerint - gátolni fogja a társadalmi mobilitást. A hallgatói szerződések kapcsán fontosnak nevezte az arany középút megtalálását.

Frakciójuk véleményét összegezve azt mondta, hogy a beterjesztett formában nem tudják támogatni a jogszabályt.