Az ombudsman szerint Magyarországon sürgősen és határozottan át kell alakítani a környezetromboló életmódot és szemléletet, meg kell változtatni a fenntarthatatlan gazdasági gyakorlatot támogató jogszabályokat. Ehhez az alaptörvény szilárd alapot teremtett - közölte, hozzátéve, hogy az új rendelkezések elismerik az egészséges környezethez való jogot, kiegészítve az ennek biztosításához szükséges állami kötelezettségekkel.

Fülöp Sándor úgy véli, az alkotmány biztosítja az elmúlt húsz év környezetvédelmi jogértelmezésének folytonosságát: a bíróságok és hatóságok továbbra is támaszkodhatnak az Alkotmánybíróság joganyagára, a többi között a visszalépés tilalmára a környezetvédelemben.

Üdvözli azt is, hogy a rendelkezésekből közvetlenül levezethető a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésének tilalma, a felszíni és felszín alatti vizek kiemelt védelme, mint ahogy kiemelten védendő a hazai, vadon élő és mezőgazdasági génállomány is.

"Az alaptörvény példamutató módon kiterjeszti a fenntarthatóság és a jövő nemzedékek védelme szempontjait Magyarország költségvetési gazdálkodására és külpolitikájára" - írta közleményében Fülöp Sándor.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotási munka még nem ért véget: az új alkotmányos rendelkezések alapján gondoskodni kell arról, hogy az állami intézményrendszer eszközei és keretei bővüljenek, szükség van a természet-, víz-, környezet- és talajvédelmi, építésügyi, valamint közegészségügyi hatósági intézményrendszer megerősítésére.