Thomas Schmid, a lap főszerkesztője bevezetőben a nemzeti hitvallás nevet viselő preambulum kapcsán arról kérdezte a külügyminisztert, hogy mi indokolja az alkotmány általa rendkívül patetikusnak nevezett hangnemét. Válaszában Martonyi János úgy vélekedett, hogy ez a hangnem nagyon sok állam alkotmányában megtalálható. A miniszter utalt arra, hogy az új magyar alaptörvény készítői Európa valamennyi alkotmányát tanulmányozták, sőt Európán kívüli államokét is. Közülük több is nagyon patetikus, hivatkozik Istenre vagy a királyra. Martonyi János külön kiemelte a lengyel alkotmányt.

A külügyminiszter elismerte, hogy - mint fogalmazott - a hangnem nagyon ünnepélyes. Az alkotmányok preambulumainak ugyanakkor feladata az is, hogy a múltból a jelenen keresztül a jövőbe emeljenek hidat. A preambulumnak segítenie kell a nemzetet abban, hogy megtalálja önmagát - fűzte hozzá.

Az alkotmány bevezetőjében hangoztatott nemzeti büszkeséggel kapcsolatban Martonyi János utalt a magyar nép történelmi megpróbáltatásaira. Utalt arra, hogy az ország állandóan háborúban állt, nemzeti identitását mindig veszélyeztették. Emlékeztetett arra, hogy az 1848-as forradalom meghiúsult, majd következett a XX. század két világháborúja. "Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzet mindezt túlélte, és nem esett szét" - jelentette ki a külügyminiszter.

A "szent magyar koronára" való hivatkozást a külügyminiszter azzal indokolta, hogy az a magyar folyamatosság jelképe. Egyetértett a Die Welt újságírójával abban, hogy ilyen hivatkozásokra olyan nemzeteknek van szüksége, amelyek önbizalma nem elég erős. "Szellemi és erkölcsi megújulásra van szükségünk" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve azt is, hogy gazdaságilag is erősebbé akarunk válni. "De nem hiszem azt, hogy gyengék vagyunk" - jelentette ki, úgy vélekedve: éppen a fiatalok akarják és nekik van szükségük a magyar történelemre való hivatkozásra.

A külügyminiszter cáfolta, hogy az ellenzéket kizárták az alkotmánytervezet elkészítésének munkájából. "Ez egyáltalán nem igaz" - hangsúlyozta Martonyi János, hozzátéve: "Mindent megtettünk annak érdekében, hogy bevonjuk az ellenzéket, és meggyőzzük arról, hogy közre kell működniük." Emlékeztetett arra, hogy az alkotmányozás tavaly júniusban kezdődött, és az ellenzék akkor még részt vett a munkában. "Októberben azonban politikai okokból elhagyták a bizottságot. Az elmúlt hónapokban ismételten hívtuk vissza őket, és igyekeztünk meggyőzni őket, hogy a részvétel kötelességük" - jelentette ki Martonyi János, hozzátéve: az ellenzék kis része eleget tett ennek a felhívásnak, a többség azonban sajnos nem.

A tervezetben - mint a miniszter elmondta - figyelembe vették az ellenzék néhány javaslatát. Ennek kapcsán például a szociális jogok területét említette. Utalt arra: a "zöldek" sürgetésére bekerült a tervezetbe egy olyan cikkely, amely a jövendő generációk jogaira utal.

A továbbiakban Thomas Schmid arról kérdezte a minisztert, hogy nem túl "harcias" kifejezés-e az Orbán Viktor miniszterelnök által többször hangoztatott nemzeti forradalom. Martonyi János válaszában úgy vélekedett, hogy a forradalom más is lehet, mint ahogy azt Marx elképzelte. A forradalom ugyanis nem jelent mást, mint nagyon gyors változást - fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy Magyarországon valójában ez történik.

A külügyminiszter cáfolta, hogy Orbán Viktor "konfrontatívan" lépne fel. "Kérdezze valamennyi szomszédos ország miniszterelnökét - mindegyikük a legjobban és harmonikusan működik együtt Orbán Viktorral" - jelentette ki Martonyi János, hozzátéve: "Kétségtelen, hogy retorikája közvetlen, erőteljes és olykor harcias, és elismerem, hogy ez nem az én stílusom. De nézzen körül a nyugati világban: a politikusoknak mindenütt olyan nyelvet kell használniuk, amelyet a nép megért."

A külügyminiszter nem értett egyet azzal, hogy Orbán Viktor - mint Thomas Schmid vélekedett - olykor mégis "rendkívül nacionalista hangot ütne meg, és ezzel a magyar nacionalista áramlatokat szolgálná." "Egyáltalán nem ez a benyomásom" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: az azonban tény, hogy a nemzetállami eszme ma erősebb és élőbb, mint húsz-harminc évvel ezelőtt volt. Ez pedig a nyelvezetben is kifejeződést nyer.