A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által ezer ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a határon túli magyarok megítélésében nincs különbség az iskolai végzettséget tekintve, de a többi csoport esetében az elfogadás erősebb a felsőfokú végzettségűek körében.

Kutatásaik alapján az, hogy valaki élt külföldön vagy vannak külföldi barátai, pozitívan hat az összes bevándorlói csoport megítélésére. Az emberekkel szembeni bizalomnak a határon túli magyarok megítélésében nincs hatása, de a többi csoportnál egy megengedőbb hozzáállást eredményez.

A politikai beállítódás csak a határon túli magyarok megítélésében játszik szerepet: aki baloldalinak vallja magát, kevésbé nyitott a határon túli magyarokra, csak 60 százalékuk fogalmazott meg pozitív választ az átlagos 71 százalékkal szemben - állapították meg.

Mint írták, "minél büszkébb valaki a magyarságára, annál inkább befogadó a határon túli, hasonló kultúrájú és nyelvű magyarokkal, míg ugyanez a büszke magyarság a többi bevándorló csoport esetében a növekvő elutasítást váltja ki".

Az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával megvalósuló Állampolgári tanácskozás a bevándorlók integrációjáról című projekt keretén belül létrejött közvélemény-kutatás fő célja a befogadó társadalom bevándorlókkal kapcsolatos hozzáállásának felmérése volt.