Infostart.hu
eur:
361.6
usd:
311.31
bux:
131917.51
2026. május 19. kedd Ivó, Milán

"Bevett gyakorlat" volt az SZDSZ-ben az álszavazás

Több vádlott is azt vallotta, hogy "bevett gyakorlat", "nyílt titok" volt az álszavazás az SZDSZ küldöttgyűlésén; a párt 2007 márciusi tisztújító küldöttgyűlésén történtek miatt indult büntetőper szerdán kezdődött a Budai Központi Kerületi Bíróságon.

Az ügyészség szerint egyes vádlottak maguk írták alá távollévők helyett a jelenléti ívet és a szavazólapot a két és félévvel ezelőtti pártrendezvényen, mások - köztük az elsőrendű vádlott T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke - pedig felbujtóként rábírták erre a tetteseket. Mindezért az ügyészség nyolc embert vádol okirat-hamisítással.

Akik aláírást hamisítottak, azok a szerdai tárgyaláson jobbára beismerték cselekményüket és bűnösségüket, de akik nem írtak alá mások helyett, azok tagadnak. A vádlottak szembesítése eredménytelen maradt.

A harmadrendű vádlott arról beszélt, hogy "nyílt titok" volt az álszavazás, és az elsőrendű vádlott jelölte ki, hogy kinek kire kell leadnia a voksát. A hatodrendű vádlott és két társa ugyanakkor T. Asztalos Ildikótól függetlenül adott le hamis szavazatokat.

A hatodrendű vádlott - aki maga is küldött volt - elmondta, hogy 1989 óta SZDSZ-tag, és azt tapasztalta, hogy a távollévők helyetti szavazás "bevett gyakorlat" volt a párt küldöttgyűlésein, amelyek "teljesen szervezetlenül" zajlottak.

Miért nem kérdezik meg Kóka Jánost, Fodor Gábort és a többi korábbi elnököt? - kérdezte a hatodrendű vádlott, akinek két ismerőse - az élettársa és az ő barátnője - nemhogy küldött, de még párttag sem volt, úgy szavazott az SZDSZ 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésén az új pártelnökről.

Egy tanú elmondta, hogy ezek a rendezvények "bizalmi elv" alapján, regisztráció és személyi azonosság ellenőrzése nélkül zajlottak, a résztvevők látásból ismerték egymást, ez a rendezetlenség pedig magában hordta a tévedés és a visszaélés lehetőségét egyaránt.

Az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésének megismételt szavazásán 2007. március 31-én, Budapesten Kóka Jánost választották a párt elnökévé. Kókára 380-an, Fodor Gáborra 367-en voksoltak. Az előző, délutáni szavazáson a két jelölt egyaránt 377 szavazatot kapott.

Másfél éve, az SZDSZ belső vizsgálata után Kóka János azt közölte, hogy T. Asztalos Ildikó négy illetéktelen küldöttet arra buzdított, hogy a másik elnökjelöltre, Fodor Gáborra szavazzon. Ezt akkor T. Asztalos Ildikó a nyilvánosság előtt visszautasította. A belső vizsgálat eredményeként az SZDSZ egy közleményben azt tudatta: "megállapítható, hogy az elnökválasztáson elkövetett szabálytalanságokról Kóka János és stábja, illetve Fodor Gábor és stábja semmit sem tudott", továbbá hogy "nem bizonyult valósnak azt a tényállítás, mely szerint T. Asztalos Ildikó vagy bárki más bármely küldöttet arra bíztatott volna, hogy szavazzon Kóka Jánosra".

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

A költségvetési politikát ígértek az iráni háború okozta gazdasági kockázatok kezelésére, miközben a fejlett országok államkötvény-piacain 2004 óta nem látott feszültségek alakultak ki – figyelmeztettek a G7-országok pénzügyminiszterei párizsi találkozójukon. A közös nyilatkozatban elismerték, hogy a közel-keleti konfliktus az energia- és élelmiszerellátási láncokon keresztül növeli az inflációs kockázatokat. A jegybankok az árstabilitás megőrzését jelölték meg elsődleges célként, miközben a háború kitörése óta egyik G7-ország sem emelt kamatot. A kötvényhozamok utoljára 2004-ben voltak ilyen magasan, de az amerikai hosszúoldalon három évtizede nem látott szinten áll. A G7 országok miniszterei emellett megerősítették Ukrajna támogatását, és a mesterséges intelligencia pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataival is foglalkoztak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×