A külügyminiszter 8-15 milliárd forint körüli egyszeri bevételre számít a megszűnő nagykövetségek és konzulátusok ingatlanainak értékesítéséből. A külképviseleti hálózat korszerűsítése pedig Balázs Péter számításai szerint évi 2 milliárd forint megtakarítást jelenthet az államnak.
A tárcavezető a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy svéd, dán és osztrák mintára alakítaná át a diplomáciai rendszert.
"Magyarországnak ma 118 külképviselete van. azt gondolom, hogy 80 alatti országban kéne jelen lennünk nagykövetséggel, és egy tucat, vagy több főkonzulátust kéne fenntartanunk. Az a gond is vezet, hogy a magyarlakta, határ menti területeken sűrűbben legyünk jelen, így el tudom képzelni, hogy 5-6 főkonzulátus kifejezetten a határmentén van. Az egész mintegy 100 képviseletet adna ki" - fogalmazott.
Mivel kormánydöntés még nincs, Balázs Péter nem részletezte, hogy mely országokban szűnhet meg nagykövetség vagy konzulátus. Annyit azonban elmondott, hogy a megmaradó külképviseletek háromnegyedét az uniós országokba, az EU-NATO szövetséges államokba, a szomszédos országokba és a nemzetközi szervezetekhez kell akkreditálni.
Hangsúlyozta azt is, hogy azért, mert nincs egy országban nagykövetségi épületünk zászlóval és réztáblával, a diplomáciai kapcsolat még nem szűnik meg.
Balázs Péter cáfolta azt is, hogy csökken a dolgozók létszáma. Mint mondta, akinek a beosztása külföldön megszűnik, itthon folytatja a munkát. "Mindenkiről személyesen gondoskodunk" - jelentette ki a tárcavezető.
A Külügyminisztérium működése nincs veszélyben - tette hozzá. A külképviseleti rendszer karcsúsítása mellett ugyanis a pénzügyi tárca kifizeti a minisztériumnak az árfolyamból adódó veszteségeket.
A külügy működése ugyanis főként azért lehetetlenült el az év közepére, mert a tárca jórészt euróban fizeti a költségeit, a minisztérium büdzséjét pedig egy a mostaninál jóval kedvezőbb euró-árfolyamon számolták ki tavaly.