Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként jegyezte Magyarország Politikai Évkönyvének "Fejlesztéspolitika, válságkezelés, 2008" című fejezetét, ám mire a kötet megjelent, már miniszterelnök lett. A változás hátterében éppen az a válság áll, amelyet Bajnai így jellemez írásának elején:

"Októbertől már csak az újkori válságról szóltak a hírek, és 2008. év végére sokan úgy gondolják, a 80 évvel ezelőttihez hasonló mértékű problémával áll áll szemben a világ. Ezért indokolatlan volna bármi mással kezdenem a 2008. évről szóló beszámolót, mint a gazdasági válsággal és annak hatásaival."

Sikerek után bukás

Bajnai Gordon ezt követően részletesen kifejti, hogy az előző kormány milyen intézkedéseket tett a válság hatásainak enyhítésére. Mint írja: "A magyar kormányzat gyorsan lépett...", és az ex-miniszter tanulmányából az sejlik ki, hogy a pozitív eredmények sem várattak magukra. Mindennek azonban ellentmond az a tény, hogy Bajnai immár miniszterelnök, hiszen Gyurcsány Ferenc távozását többek között éppen a válsággal kapcsolatos tétovázás, a problémák mélységének hibás megítélése, továbbá a nem megfelelő kormányzati kommunikáció okozta.

A hosszú cikk voltaképpen a 2008. végén megismert kormányzati szándékok és elképzelések részletes megismétlése, illetve az Új Magyarország fejlesztési terv már többször ismertetett eredményeinek újbóli felsorolása.

Ki néz szembe az adósságokkal?

Bajnai Gordon azzal fejezi be tanulmányát, hogy "itt az ideje szembenézni régi adósságainkkal is, amelyek visszafogják az ország hatékony működését, vagy amelyek miatt értelmetlenül, rossz kompromisszumok mentén működnek egész ellátórendszerek az országban. Itt az ideje belevágni azokba a régóta halogatott reformokba, amelyek meglépése nélkül ugyanazokkal a finanszírozási, társadalmi, növekedési problémákkal kerülünk majd szembe, mint amelyek miatt most az országot talán az átlagosabbnál keményebben üti meg ez a válság."

A fenti gondolatok nyomán Bajnai Gordon miniszterelnökként már megtehette volna az első lépéseket, ám ennek nyomai nem látszódnak kormánya közelmúltban nyilvánosságra hozott tervei között.

Egykori minisztériuma 2008. évi tevékenységének ismertetésekor Bajnai Gordon néhány olyan dolgot is megemlít, amelyek majd 2009-ben, vagy esetleg csak 2010-ben fognak megvalósulni. A tavalyi év kapcsán sok szó esik például a gazdasági bürokrácia csökkentését szolgáló intézkedésekről, ám a szövegből az is kiderül, hogy ezek reménybeli eredményeinek többsége majd csak 2010, esetleg 2012 után lesznek érezhetők.Mi van az eredmények mögött?

Jól mutatja a 2008-as "eredmények" kissé hiányos voltát, hogy ez a téma kiemelten foglalkoztatta a Gyurcsány-kormányt még 2009. elején is. Éppen Bajnai Gordon jelentette be 2009. január 13-án, hogy a könnyebb vállalkozásindítás és a gyorsabb ügyintézés reményében a kormány több, a bürokráciát csökkentő intézkedést vezet be. Minderről Bajnai nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként beszélt a kormányszóvivői tájékoztatón.

Bürokráciára egyébként a GDP 6,8 százalékát költik Magyarországon - ez kétszer több mint a nyugat-európai államokban - mondta januárban a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, aki szerint a bürokrácia csökkentése együtt jár a korrupció lassú felszámolásával is.

Beragadtak a startnál

Bajnai Gordon a sikerek és eredmények felsorolásakor megemlíti, hogy mintegy 25000-en váltották ki az úgynevezett Start Plusz, és Start Extra kártyát, amelynek tulajdonosa után járulékkedvezményre jogosultak a munkáltatók. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kártya kiváltása nehézkes, a rendelet pedig sok kismama számára nem egyértelmű.

A cikk továbbá felsorolja "az Államreform operatív Program 2008. évi eredményei között", hogy a közigazgatásban bevezették a teljesítményértékelést. Arról azonban nem szól Bajnai Gordon írása, hogy valójában ezen a téren egy nagy kudarcot volt kénytelen elkönyvelni a kormány, hiszen az eredeti cél a Szetey-tervként ismertté vált grandiózus koncepció volt, amely átalakította volna a teljes kormányzati és közigazgatási személyzeti politikát, az értékelési és premizálási rendszert.

A jó ötlet megvalósulása a minisztériumok és az MSZP ellenállásán bukott meg. Több szakértő úgy vélte, hogy a kiöregedő köztisztviselői kar helyére csak az ügybe belebuktatott Szetey Gábor által kezdeményezett új struktúrában lehet fiatal tehetségeket behozni. A kínos ügy nyomán többen úgy vélték, sikerült konzerválni a rosszul működő rendszert, tovább züllesztve a közigazgatás színvonalát.