A szólás szabadságának együtt kell járnia a szólás felelősségével és a szólás méltóságának megőrzésével - mondta a pártelnök-miniszterelnök az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány díjátadó ünnepségén, március 15-én. A szocialista politikus arról is beszélt: elborzasztja, hogy a szólásszabadság címén bárkit kisebbségi, nemzeti, politikai hovatartozása, kulturális meggyőződése miatt meg lehet sérteni, "összekacsintani a legundorítóbb rasszizmussal, összekacsintva a legmocskosabb szélsőségességgel".

Gyurcsány Ferenc azt is megfogalmazta, mi a szólás szabadságának legfőbb célja, szerinte a közösség összetartó erejének erősítése, de mint mondta, egy sokfajta és sokszínű országot önmagában a szólás szabadsága nem tud összetartani, csak a szólás felelősségével és a szólás méltóságával együtt képes erre. Gyurcsány Ferenc szerint akiket kitüntettek azok pontosan értik, hogy ez a szabadság nem a sértésnek, a megalázásnak a szabadsága.

Idén Zalai István, a Népszabadság újságírója is megkapta a lapot több mint 26 százalékban tulajdonló alapítvány díját. Ugyancsak kitüntetett lett Andrassew Iván, a Népszava újságírója, Fleck Zoltán jogszociológus, Ágoston Hugó publicista, közíró és a Magyar Televízió Az este című hírmagazinjának szerkesztősége.

A díjakat a pártelnökkel közösen az alapítvány elnöke, Földes György adta át, aki egyben az egykori Párttörténeti Intézetből létrejött Politikatörténeti Intézet főigazgatója is. Az átadón jelen volt többek között Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési frakcióvezető, Szűcs Erika munkaügyi miniszter és Dobrev Klára, a kormányfő felesége is.

Az alapítvány 1990-ben alakult - ekkor ruházta át a Magyar Szocialista Párt a Népszabadság tulajdonjogát a Szabad Sajtó Alapítványra. Nyers Rezső akkori pártelnök szerint az MSZP nem kívánta saját lapjaként felhasználni az újságot, az volt a célja, hogy a Népszabadság szocialista szellemű, demokratikus néplappá váljon. A folytonosságot a pártállami lap és a rendszerváltozás utáni "néplap" között Eötvös Pál főszerkesztő szimbolizálta. Az 1971-től a lapnál dolgozó újságíró 2004-ig vezette az újságot, a nevéhez köthető a lap átalakítása, majd többségi részesedésének értékesítése előbb a Bertelsmann-, majd a Ringier-csoportnak. Eötvös Pál 2004-ben távozott a Népszabadságtól, lemondását többször összefüggésbe hozták a kétezres évek egyik legnagyobb sajtóbotrányával, a Teller Edének tulajdonított hamis levél közlésével. Eötvös Pál jelenleg a MUOSZ elnöke.

A lapot az eladáskor 200 millió forintra értékelték, ezt a vagyont kapta meg a Szabad Sajtó Alapítvány, amely 1994 óta oszt díjakat március 15-én, a sajtószabadság napján. Az első alkalommal elismerést kapott Esterházy Péter író, A Hét című bukaresti folyóirat kollektívája, valamint a Mester Ákos által szerkesztett 168 óra című hetilap. A következő években sem maradt el a határon túli magyarság érdekében kifejtett újságírás elismerése, valamint a Népszabadság munkatársainak kitüntetése, ahogy idén, március 15-én sem.