A Magyar Nemzet arról ír, hogy az oktatási miniszterhez fordulnak segítségért az egyetemek, mert az intézmények többsége nagyon nehéz helyzetbe került a PPP-konstrukcióban - a magán- és a közszféra együttműködésével - felvett, euróalapú hitelek óriásira duzzadt törlesztőrészletei miatt. A PPP programmal az intézmények rengeteg egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből, amit húsz éven keresztül kell visszafizetni. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyam romlása pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremtett. A legnagyobb bajban azok a kis vidéki főiskolák vannak, amelyekre Magyar Bálint minisztersége idején megaberuházást kényszerítettek, ám a méregdrága kölcsönből felhúzott épületek most üresen konganak, mert nincs bennük elég hallgató.

A Népszabadág arról közöl írást, hogy az ötven márkát birtokló tíz konszern adja a világ autótermelésének több mint felét, és a válság hatására tovább koncentrálódik a járműipar és uniformizálódnak a modellek, már amelyik megmarad. Autót gyártani költséges, minél nagyobb a darabszám, annál több munkaerő, gép, energia, anyag és persze szállítókapacitás kell. Nyereségrontó a fejlődő technológia, a gyorsan változó divat, valamint a szigorodó környezetvédelem és közlekedésbiztonság. Egy átlagos modell tízezernél több alkatrészből áll. Ezeket meg kell tervezni, ki kell próbálni, és el kell készíteni a sorozatgyártáshoz szükséges szerszámokat, üzemeket. A tömegtermelés és az árverseny szakosodásra ösztönzött, a nagyok megszabadultak a pepecs munkától, és beszállítóktól kezdték vásárolni az alkatrészeket. Kedvező árat úgy lehet elérni, ha azonos elemből minél többet rendel egy cég, ahhoz viszont egységes modellek kellenek. Az ötletet az amerikai, a detroiti konszernek már a hatvanas évek óta alkalmazzák: az európai utakon is látható Pontiacok, TranSportok, Chevrolet-k, Luminák és Oldsmobile Silhoutte-tek mind azonos gyártósoron, azonos alkatrészekből készültek, és csak jelvényeikben különböznek.

Az Indexcikkében azt lehet olvasni, hogy haldoklik a konnektor. Apró, testközelben működő drót nélküli mobiltöltőből több is létezik, az év végére legalább három cég árulja majd ezeket. Arra viszont még egy kicsit várni kell, hogy a hűtőszekrényt és a tévét se kelljen bedugni a konnektorba. Még két éve is csak álom volt a töltő nélküli telefon és a soha le nem merülő laptop, mostanra viszont beérni látszik a technológia: több cég is árul olyan eszközöket, amikkel a kisebb az elektromos készülékek anélkül is tölthetők, hogy a konnektorba kellene dugni azokat. De az igazi áttörés még mindig várat magára, mert ezek az eszközök mind érintőtávolságban működnek, vagyis a töltőnek közel kell lennie a tölteni kívánt eszközhöz, így az ember csak a töltő csatlakoztatását spórolja meg, a zarándokutat nem. Annak viszont, hogy a mosógéptől a kenyérpirítóig bármilyen elektromos eszköz működhessen drót nélkül, még van néhány akadálya.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy betegek élete kerülhet veszélybe az új szabályozás miatt, ugyanis fontos gyógyszereket nem alkalmazhatnának a kórházak. Betegek tömegeinél nem lehetne időben megkezdeni a gyógyszeres kezelést egy nemrég hozott jogszabály-módosítás miatt, amely engedélyhez kötötte olyan gyógyszerek használatát is, amelyeket már 10-15 éve alkalmaznak bizonyos kórképek esetén. A kórházaknak először az Országos Gyógyszerészeti Intézethez kell kérelmet írniuk, amelyre - ha sürgősséget kérnek - 48 órán belül kell válaszolnia a hivatalnak. Ezután újabb kérelem következne, amelyben az OEP-től kérik az adott gyógyszeres kezelés finanszírozását.

A Népszabadság népszerűtlen sikerszakmákról közöl írást. Bár egy jól képzett informatikus pályakezdőként is több százezere forintot kereshet, mégis kevesen jelentkezhetnek az informatikai szakokra. Az IT-szektorban olyan mértékű a munkaerőhiány, hogy sok, külföldön állást talált mérnök hazatér, mert itthon többet kereshet. Miközben a fiatalok órákat töltenek a számítógépek előtt és a szülőknek az a benyomásuk, hogy a gyermekeik velük született ismeretekkel rendelkeznek, eközben a vészharangot kongatja a hazai informatikai szakma. A cégek szerint a leendő informatikai zsenik felnőtt korukra felszívódnak: egyre kevesebben jelentkeznek az IT mérnöki szakokra.

Az Indexcikkében azt lehet olvasni, hogy a morális válság emlegetése kizáró ok az MDF-ben. Politikai ellenségként kezeli az MDF korábbi ifjúsági partnerét. Több, az elmúlt napokban hozott kizáró határozat egyen szövege szerint már az IDF-es múlt és egy kritikus hangú nyilatkozat elég ahhoz, hogy bárkit megfosszanak az MDF-es párttagságtól. A párt fegyelmi bizottságában sorra teszik ki a pártból azokat, akik korábban a Dávid Ibolya pártelnökkel szembeszálló Almássy Kornél csapatához tartoztak. Az Index információi szerint az utóbbi időszakban első fokon döntés született Lasztovicza Gábor, az IDF elnöke, Hegedüs Máté, az IDF alelnöke, Balla György, az MDF Somogy megyei elnöke és Huber Szebasztián, az MDF budapesti választmányának alelnöke kizárásáról.A Napi Gazdaság arról ír, hogy a forint árfolyamesése miatt olcsóbb lett Magyarország, ami a határ menti kereskedelem alakulásában is megmutatkozik. A lap által megkérdezett áruházlánc, a Tesco tapasztalatai szerint a korábbinál erősebb a forgalom például a magyar-szlovák határvidékén. Miután Szlovákiában januártól bevezették az eurót, így az északi szomszédunktól érkező vásárlók maradéktalanul ki tudják használni a közös pénz előnyét. A lap megemlíti azonban azt is, hogy ami jó a magyar boltosoknak, az nem jó a Szlovákiába készülő magyar turistáknak, hiszen a magyaroknak drága lett a szlovákiai pihenés. A Napi összegezése szerint - az Ukrajnához közeli területek kivételével - más határszakaszok környékén is a forgalom fellendülését tapasztalták a magyar kereskedelemben.
 

A Világgazdaságcikkében azt olvashatjuk, hogy jelentősen drágultak a lakásbiztosítások. Akár tízszázalékos áremelkedéssel is szembesülhettek az év elején a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek, bár ez az alacsony tarifák miatt nem jelent nagy kiadásnövekedést. Az ok egyszerű: a biztosítók csak késleltetve tudják érvényesíteni a tarifa szempontjából meghatározó inflációs hatásokat, így az árban az egy évvel korábbi fogyasztóiár-növekedés köszön vissza. A cégek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra: az ügyfélnek az indexált tarifát nem kell elfogadnia, kérheti a szerződése módosítását is.
 

A Portfolio arról ír, hogy korán lesz Telekom-osztalék, érdemes figyelni. A már-már megszokott április végi időpont helyett csaknem egy hónappal korábbra, 2009. április 2-re tervezi a Magyar Telekom az idei éves rendes közgyűlését - tudta meg a Portfolio.hu. Bár az időpont még nem végleges, annyi bizonyos, hogy ha a közgyűlés előrébb csúszik, azzal az osztalék is hamarabb kerül majd a befektetőkhöz. Ha a múltban jellemző osztalék előtti árfolyam-emelkedés idén is eljön a piacon, akkor hamarosan érdemes lehet bevásárolni a részvényekből.
 

A Pénzcentrum a budapesti ingatlan megtérülési index segítségével bemutatja, hogy az aktuális lakásárak és bérleti díjak alapján ingatlanbefektetéssel, vagy a pénzünk bankban történő lekötésével érhetünk el magasabb hozamot. Számításaik szerint az elmúlt időszakhoz képest emelkedtek a bérbeadásból származó bevételek és a lekötött betétekkel elérhető hozamok, ugyanakkor némileg csökkent a lakások átlagos négyzetméterára.. Az előző vizsgálat óta eltelt időszakban tovább billent a mérleg a bankbetétek felé.