Bencze József országos rendőrfőkapitány a Népszabadságnak megerősítette, hogy vagyonosodási vizsgálatot kért a rendőrség a veszprémi kézilabdásokra támadó csoport vezetői, mindenekelőtt Sztojka Iván ellen. Mint mondta, okkal feltételezhető e személyekről, hogy kizárólag bűncselekményből élnek.

Az adóhivatal ezzel kapcsolatban a lap érdeklődésére annyit közölt: a rendőrség és a pénzügyőrség kérései a vagyonosodási vizsgálatok elrendelésekor elsőbbséget élveznek, ám sem a vizsgálat tényéről, sem annak eredményéről nem számolhat be a nyilvánosságnak.

Ezzel közel egy időben Enying polgármestere, Tóth Dezső a Magyar Nemzetnek azt mondta: óriási hiba, hogy az APEH nem vizsgálja az olyan látványos vagyongyarapodásokat, mint Sztojka Iváné és más enyingi lakosoké.

Az "enyingi cigányok legendája"

A Somogy Megyei Online-ra hivatkozva több lap megírta, hogy Sztojka Ivánnak Siófokon is voltak ügyei - ezt azonban a rendőrség nem tudta megerősíteni. Nincsenek adataik, amelyek alátámasztanák az "enyingi cigányok" legendáját - idézte a véleményt az Index.

A Somogy Megyei Online beszámolója szerint az "enyingi cigányok" tavaly július 14-én, Siófokon, a Petőfi sétányon tartottak erődemonstrációt, százhatvanan vonultak fel "állítólag kardokkal, késekkel felfegyverkezve".

Ez utóbbi állításnak valóban ellentmondanak a vonulást rögzítő térfigyelő kamerák felvételei. A képeken látható, ahogy több tucatnyi, feltehetően roma fiatal vonul a Petőfi sétányon, de szúró-vágófegyvert, vagy botot egyiküknél sem látni. Az pedig, hogy a vonulók enyingiek lennének, megállapíthatatlan.

Az Index érdeklődésére a siófoki rendőrkapitányság szóvivője elmondta, hogy a felvonulás miatt rendőri fellépés nem volt, mivel nem történt jogsértés. Konkrét személyeket sem azonosítottak, ahogy senkit nem is igazoltattak, így nem tudta megerősíteni, hogy a Cozma-gyilkosság még bujkáló gyanúsítottja, Sztojka Iván a vonulók közt lett volna. Ahogy azt sem, hogy a felvonulók valóban enyingi cigányok lennének.A Somogy Megyei Online állítása szerint "csak feltételezhető, hogy a nyári felvonulásnak köze van a szeptember 17-i siófoki kézigránátos robbantáshoz", aminek célpontja a lap szerint az "enyingi csapat"" vezérének ezüstparti nyaralója volt. A siófoki rendőrség ezt az állítást sem tudta megerősíteni, igaz, cáfolni sem. "Nincsenek erre utaló adataink" - mondta Beke Ibolya szóvivő.

A névtelenek városa

Az Index munkatársa a helyszínen is körülnézett, hogy kiderítse, mit gondolnak az enyingiek a veszprémi tragédiáról, és a "hírnévről", amelyet a gyilkosság hozott a településnek.

A Fejér megyei város hétfőn kihalt volt, az emberek láthatóan nem szívesen mentek ki az utcára - olvasható a portálon. A környéket régóta megfélemlítő, maffiaszerű klán uralmától nem csak a magyarok szenvednek.

"Ma este összecsomagolok, fogom a három lovam, és elmegyek innen, nem bírom ezt már tovább" - fakadt ki Enying Békaváros nevű cigánytelepén egy középkorú férfi az Indexnek, rogyadozó vályogputrija mellett.

A kérésére név nélkül szereplő férfi, mint mondta, azzal már megtanult együtt élni, hogy a faluba egy-két évtizede betelepült romák módszeresen és erőszakosan az uralmuk alá hajtották a régóta ott élőket. Azzal viszont nem tud mit kezdeni - tette hozzá - hogy az ügyeik miatt mostantól a gádzsóktól, azaz a többségi magyaroktól is félnie kelljen.

"Nem várom meg, hogy itt gárdisták vagy szerbek masírozzanak. Elég nekem a szegénység, hogy nem vittem semmire, hogy elvették a becsületemet. Nem akarok még olyasmi miatt is szégyenkezni vagy félni, amihez semmi közöm."

Az egész országot felkavaró brutális veszprémi gyilkosság valószínű elkövetői közül többen is enyingiek. A gyanúsítottak családjai a Fejér megyei városban nem örvendenek túl jó hírnévnek: az Index riportere Tóth Dezső polgármestert kivéve nem találkozott olyan helybelivel, aki ne félelemmel vagy indulattal beszélt volna róluk. Olyan enyingi sem akadt, aki a nevét vállalva nyilatkozott volna.A hétezres városban két helyi, bevallottan Jobbik-szimpatizáns férfi tartott az Indexnek alkalmi idegenvezetést. A (gyerekeik miatt) névtelenséget kérő férfiakkal a helyi benzinkútnál találkoztunk, véletlenül. Szombat éjjel a veszprémi támadók is innen indultak. Ekkor még nem sejtettük, hogy egész nap egyedül ők mernek majd félelem nélkül beszélni a helyi maffiáról.

"Ez a ház is olyan. Egy szerencsétlen alkoholista lakott itt, elhagyta a felesége a gyerekekkel. A Sztojkáék magukhoz édesgették, néha adtak neki egy kis pénzt gépezni, ő meg persze örült, hogy valakinek még számít. Aztán egyszer jól leitatták, és aláíratták vele az előre megírt adásvételi szerződést. Utána hiába jött a családja, a papíron ott volt az aláírása. Õ meg a csicskásuk lett."

Ilyen és hasonló rémtörténetből a városnézés során majdnem minden utcára jutott egy. Idegenvezetőink rendre az egymás által elmondottakat egészítették ki és pontosították. A történetekben előfordultak még (szerintük) zsidó ügyvédek is, és a nemzetvesztő kormány felelősségét sem győzték hangsúlyozni, a házak és a lakók sorsa azonban nagyon is valóságosnak tűnt.

Tágas, minőségi otthonok - üresen

Ugyanilyen készségesen mutatták meg a szerintük a lakásügyek mellett prostitúcióval, drogügyekkel, uzsorakölcsönökkel és védelmi pénzek szedésével foglalkozó klán házait is. A többnyire tágas, jó minőségűnek tűnő otthonok teljesen elhagyatottnak tűntek: a családok a benzinkút dolgozói szerint hétfőre virradóra menekültek el rokonokhoz, az ország túlsó, keleti végébe.

Az alkalmi kísérők azt is kifejtették, hogy számos tisztességes és rendesen dolgozó enyingi romát ismernek, akik sosem nyúlnak a máséhoz. Azonban a nemzet romlását okozó némaságot, engedékenységet, amivel az ország népe a romák térnyerését, a "sáskajárást" tűri, megengedhetetlen bűnnek tartják.

A benzinkút melletti hivalkodó ház lakóját, Raffael Jánost, akit a helyi cigányvajdaként emlegetnek, informátoraink és a benzinkút bárjának más vendégei is a klán köreihez sorolják. Raffael nem vett részt a veszprémi attakban, de a házát, mint meséli, kommandósok kutatták át. Szerinte a gyilkosságért nem tehető felelőssé az összes enyingi roma, és ígéretet tett, hogy mindenkit megvéd a támadásoktól.

A Békavárosban azonban nem kérnek Raffael védelméből, sőt, legszívesebben tudni sem szeretnének róla. Azt is cáfolták, hogy - miként Raffael állította - a városban szinte minden cigány otthonra rárontottak volna a kommandósok. A cigánysoron ide-oda furikázó, állítólag a helyi cigány kisebbségi önkormányzat (ckö) egyik tagja által vezetett BMW utasai nem kívántak nyilatkozni a helyzetről. Elérhetetlennek bizonyult a még körözés alatt álló Sztojka Iván rokonának mondott Farkas Ildikó ckö-elnök is.

4

Tóth Dezső polgármester szívesen nyilatkozott, ő azonban, úgy tűnik, egy másik Enying első embere. Nem tud arról, hogy félnének az emberek, nem hallott róla, hogy Sztojkáékat milyen bűncselekményekkel összefüggésben emlegeti mindenki: szerinte Enying békés kisváros, ahol békében élnek az emberek. Mint mondta, ha egyesek követnek is el bűncselekményeket, azt biztosan nem helyben teszik, mert hozzá még soha senki nem fordult panasszal.

Ez a tény nem túl meglepő annak a fényében, hogy az utcán, az önkormányzat épületében, a bárban és egy étteremben megszólított helybeliek egybehangzó véleménye szerint a polgármester és a rendőrség összejátszik a város cigány hatalmasságaival.

"Mi elmennénk innen, ha tudnánk. A gyerekeinket terrorizálják az iskolában, este félünk kimenni az utcára. Régen más volt ez a város, ma már nem jó itt senkinek" - panaszkodott egy kisgyerekes anyuka. "Szerintem felesleges csinálni a felhajtást, nincs itt akkora gáz" - mondta egy fiatalember, de a nevét ő sem akarta elárulni, merthogy - mint kiderült - félni ő is fél.

"Itt a tisztességes cigányember csak meggyűlöli magát meg a gazdag díszcigányokat, akik miatt most mindenki a romák vérét akarja. Elég rájuk nézni, hallani, hogy hogyan beszélnek az emberrel, és az ember tudja, semmi jóra nem számíthat. Agresszív állat mind" - mondta a Békatelep egy fiatalabb lakója.

"Itt van ez a fa - válaszol József a cigánysoron a kertjében egy csenevész akácra mutatva a kérdésre, hogy miért nem képesek jobban elkülönülni az agresszív családoktól. - A törzse maga a cigányság. Ebből nő ki az összes ág, az egyenesek meg ezek a göcsörtösek is. Akármit csinálunk, amíg élünk, mindig ugyanoda tartozunk, egy fa részének látnak minket."