Baross Gábor 1930-ban született Budapesten. Tanulmányait az ELTE jogtudományi karán végezte, a Bartók Béla Szövetségben kapta karnagyi és zeneszerzői képzését, Vásárhelyi Zoltán, Sugár Rezső, Geszler György tanítványa volt.

Baross Gábor 1953-tól 1957-ig a Magyar Állami Népi Együttes korrepetitora, karmestere, 1957-től az együttes művészeti vezetője. 1948-tól az ELTE Énekkarának alapítója, majd koncertzenekarának karnagya, 1970-től 1973-ig az Egyetemi Színpad vezetője, 1990-2003-ig a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének elnöke, 1991-től az Europa Cantat elnökségi tagja.

Baross Gábor művészeti tevékenységéért 1971-ben kapott Liszt Ferenc-díjat, 1980-ban érdemes művész díjjal tüntették ki, de kiérdemelte többek között a Magyar Örökség-díjat és a kiváló művész elismerést is.

Az általa dirigált egyetemi énekkar és zenekar tavaly jubileumi eseményekkel ünnepelte kerek évfordulóit. Baross Gábor fontosnak nevezte az "értő közönség" nevelését, véleménye szerint "a művészet áramába be kell vonni a közönséget", s akkor a hangversenytermek nem csak sztárok fellépése esetén telnek meg. A kórus rendszeresen énekli Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit, ugyanakkor repertoárjukból sohasem hiányoznak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai.