A Népszabadság arról ír, hogy sokba kerül a vonatozás: az állam 1111 milliárd forintot fizetett a MÁV, 44 milliárdot pedig a Volán személyszállítási szolgáltatásaiért az elmúlt nyolc évben. A Miniszterelnöki Hivatal számára készült tanulmányból az derült ki, hogy csaknem huszonötször annyit költött az állam az ezredforduló óta a vasúti személyszállításra, mint a huszonnégy Volán-társaság helyközi buszjárataira együttvéve.

A tanulmány készítői szerint az Európai Unió direktíváit megsértve nem vizsgálják, hogy a szolgáltatók közül melyik az olcsóbb. A szakértők számításai szerint a vasúti személyszállításra a MÁV 2000 óta különféle jogcímeken 1111 milliárd forintot kapott a költségvetésből. A már amúgy is óriási tételt a személyszállítási szolgáltatásokat egy éve ellátó MÁV-Start Zrt. 2008-ban várhatóan 161 milliárd forint támogatási igénnyel növelheti.

A tanulmány szerint a teljesítményarányos költségek beállításához az államnak egységes közlekedésfejlesztési és finanszírozási koncepciót kellene kialakítania.

A Magyar Nemzet azt írja, hogy szakemberek szerint összesen csaknem másfél milliárd forintot spórolnak meg azok a cégek, amelyek építései hulladékaikat nem hivatalos lerakókba, hanem a csepeli szabadkikötőbe szállítják. Gyapja József, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója azt mondta: mindössze helyszíni szemrevételezéssel állapították meg csütörtökön, hogy Csepelen szabályszerűen történik a Duna egyik öblének feltöltése, mintavétel nem történt.

A Fidesz korábban felszólította Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy állítassa le a Budapesti Logisztikai Zrt. tevékenységét, a Duna eltüntetését. Jelenleg ugyanis több száz autó szállít törmeléket a csepeli szabadkikötő területére, ahol a három öböl közül az egyiket feltöltik, összesen egymillió köbméter sittel. Illés Zoltán fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: óriási üzlet valakinek egymillió köbméternyi hulladékot ideszállítása, amikor szakemberek szerint az építési törmelék hivatalos lerakásáért köbméterenként 1400 forintot kellene fizetni.

A felügyelőség szerint a csepeli önkormányzat által is jóváhagyott feltöltési engedély mellett az érintett medence mesterséges kialakítású, amely eredetileg kikötőnek létesült, de kikötővé minősítése nem történt meg, és ilyen célra nem is használták. Ortó István, a Budapesti Logisztikai Zrt. általános vezérigazgató-helyettese szerint a beruházás a víz és a partfal megóvásáért zajlik. Az Állami Számvevőszék szerint elhibázott volt a Mahart országos közforgalmú kikötőjének 2006-os privatizációja.