A Népszabadság írása szerint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatban úgy döntött: a fogyatékosan született gyermek a saját jogán nem élhet kártérítési igénnyel az egészségügyi intézménnyel szemben. A szülők persze felléphetnek kártérítési igénnyel, ám eltérő ítéletek születtek a fogyatékos gyermeknek a szülőkkel párhuzamosan érvényesített kárigényéről.

A jogegységi határozat szerint a fogyatékosság nem vezethető vissza orvosi mulasztásra, hisz a magzat fejlődésében örökletes vagy más természetes okból következett be rendellenesség. A magzattal szemben az orvos nem követett el kötelességszegést.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy csak csúszópénzzel lehet uniós pályázatot nyerni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete által megkérdezett cégvezetők többek között ezért sem pályáznak uniós forrásokra.

Bár a Bajnai Gordon felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több mint 3 milliárd forintot költ el propagandára, mégsem a tájékozatlanság veszi el a vállalkozók kedvét, hanem a túl nehéz követelmények, a bonyolult és áttekinthetetlen pályázati rendszer, valamint a korrupció.

Az Index számol be arról, hogy az MSZP elnöksége vidéken tanácskozik az egészségbiztosítókról szóló törvény felpuhításáról. Sokan úgy gondolják, hogy egy előrehozott választás esetén az SZDSZ kiesne a parlamentből, úgyhogy jobb lenne, ha a koalíciós partner engedne merev álláspontjából.

Az MSZP-sek szerint Kóka János miatt teljesen merev az SZDSZ álláspontja. Úgy vélik, hogy Kóka élet-halál harcot vív, hogy megtartsa pártelnöki székét, éppen ezért több szocialista szerint keményebben kellene tárgyalni az SZDSZ-szel, például azt is lehetne lebegtetni, hogy két vesztett népszavazás megkérdőjelezi a kabinet legitimitását, magyarán: előrehozott választásokkal kellene számolni.

A Világgazdaság úgy tudja, vagyonkezelői jogot kapott az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet a bezárt fővárosi kórházak fölött. Az intézmény tárgyalásokat folytat a nemzeti vagyonkezelővel arról, hogy értékesítik, vagy hasznosítják-e az üres ingatlanokat.

A kórházak 3,4 milliárdos adósságát az államkincstár fizette ki. Az ingóságok egy része azokhoz a kórházakhoz került, amelyek átvették a feladatot, a megmaradt eszközöket a vagyontanács jóváhagyása után elárverezik, a betegdokumentumok kezelésére pedig pályázatot írnak ki. A betegek dokumentációinak nagy részét 50 évig kell megőrizni.

A Napi Gazdaság ismerteti, hogy egy amerikai piackutató cég szerint az idén 15 millióra csökkenhet az Egyesült Államokban értékesített új autók száma. Ez azt jelentené, hogy 1994 óta nem tapasztalt mélységbe zuhannak az eladások.

A piackutatók 16 milliót tartanának egészségesnek, most azonban úgy ítélik meg, hogy az USA gazdasági növekedésének lassulása, az izgalmas új modellek hiánya és a nehezebbé vált hitelfelvétel miatt nagyon gyenge évük lesz az autókereskedőknek. A kedvezőtlen előrejelzést igazolja, hogy az elmúlt időszakban egyre több autós mulasztja el hiteltörlesztése befizetését, részben azért, mert jövedelmének mind nagyobb részét elviszik a folyamatosan növekvő üzemanyag-költségek.

A Pénzcentrum.hu arról ír: a személyi adatokkal történő visszaélések 25 százalékát adták 2006-ban a hitelkártyás csalások az Egyesült Államokban, ahol a bizalmas személyi adatokat megkaparintó csalók első dolgai közé tartozik a társadalombiztosítási szám alapján egy új hitelszámla megnyitása.

A hitelplasztikok a tengerentúlon már olyannyira elterjedtek, hogy rengetegen napi megélhetési költségeiket is ezekkel fizetik, az adatlopásokkal kapcsolatos félelmeket tehát csillapítani kell a hatalmas üzlet fenntartása érdekében. A pénzcentum.hu áttekinti, milyen szolgáltatásokkal célozzák meg a hitelkártyásokat és melyek érhetők el ezek közül Magyarországon is.