Infostart.hu
eur:
355.03
usd:
304.77
bux:
131842.76
2026. május 27. szerda Hella

Érvek a tandíj ellen és mellett

A magyarok többsége ellenzi a tandíjat, ám ez a népszavazási kérdés érdekli legkevésbé az embereket. Az InfoRádió összefoglalta a fejlesztési részhozzájárulás mellett és ellen szóló érveket.

A 2006 októberében módosított felsőoktatási törvény értelmében, az államilag támogatott képzéseken idén ősztől, a jelenlegi elsőéves hallgatók fizetnének először - már másodévesként - fejlesztési részhozzájárulást, azaz tandíjat. Ennek összege a választott képzéstől függően félévente 52.500, illetve 75.000 forint lehet.

Érvek mellette ...

A hallgatók 15 százaléka tanulmányi eredményei alapján mentesül ennek megfizetése alól, a legrosszabbul teljesítő 15 százalék pedig átkerül költségtérítéses képzésre. Az államilag támogatott képzésekről kieső hallgatók helyét a költségtérítéses képzéseken legjobban teljesítők fogják betölteni.

Ezért a tandíj bevezetése melletti egyik legfontosabb érv, hogy megteremti annak lehetőségét, hogy a jól tanuló hallgatók tanulmányi eredményeik függvényében kevesebbet, vagy akár semmit ne fizessenek, sőt komoly ösztöndíjat kapjanak diáktársaik befizetéseiből.

Fontos érv az is, hogy a fejlesztési részhozzájárulás az intézményeknél marad, az ösztöndíjak mellett a képzés minőségének javítására kell majd fordítani. Továbbá a tandíj fizetésével maga a diák is hozzájárul a munkaerőpiacon versenyképesebb végzettsége megszerzéséhez, nem csak a adófizetők.

... és ellene

A tandíj bevezetése ellen szól, hogy sokan anyagi helyzetük miatt nem engedhetnék meg maguknak, hogy érettségi után továbbtaníttassák gyermeküket, vagy gyermekeiket, ugyanis az esetleges lakhatási és egyéb költségek mellett a tandíjat már nem tudnák kifizetni. Így pedig sok tehetséges fiatal esne el a diploma megszerzésének lehetőségétől, pusztán anyagi okokból.

Az emberek nem támogatják a tandíjat

A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a vasárnapi népszavazáson mindhárom kérdésben 75 százalék fölött lesz az igenek aránya. A Gallup kutatása szerint a teljes népesség 75 százaléka támogatja, hogy eltöröljék a fejlesztési részhozzájárulást, de a népszavazáson kevesebben jelennek meg a bizonytalanok és a tandíjat pártolók, így akár 80 százalék fölött lehet az ellenzők aránya.
A Forsense és a Századvég közös felmérése szerint a teljes népesség kétharmada támogatja a tandíj eltörlését. A kutatások szerint a három kérdés közül a tandíj eltörlését támogatják legkevésbé, de ebben közrejátszhat az is, hogy a fejlesztési részhozzájárulás nem érinti a társadalom egészét.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, csakúg, mint a magyarok többsége, eltörölné a tandíjat, a Magyar Rektori Konferencia azonban pártolja a fejlesztési részhozzájárulást, bár saját rendszer kialakításán dolgozik, amelyben megszűnne a költségtérítéses képzés, a legjobb tanulóknak nem kerülne pénzbe az oktatás, a legrosszabbak pedig maximum annyit fizetnének, mint most a költségtérítéses képzésre járók. A rektori konferencia április végére dolgozza ki javaslatát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Merre tovább, magyar sport a kormányváltás után? Dénes Ferenc sportközgazdász válaszolt

Merre tovább, magyar sport a kormányváltás után? Dénes Ferenc sportközgazdász válaszolt

Dénes Ferenc szerint lehet az egy elfogadható álláspont, hogy aktív országgyűlési képviselő ne lehessen a jövőben civil szervezet, így sportszervezet tagja sem. A sportközgazdász úgy véli, hogy folytatódni fog az a folyamat, amelyben emblematikus fideszes politikusok lemondanak a sportszövetségek, sportklubok vezető pozícióiról. A korábbi helyettes sportállamtitkár a Los Angeles-i nyári olimpiai előtt nem nyúlna bele a jelenlegi támogatási rendszerbe, mert szerinte a folyamatosság most nagyobb előny.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×