Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Tízszer ennyi kellene a szegénységgócok felszámolására

A mai keretösszeg legalább tízszeresét kellene az Európai Uniónak a kistérségek felzárkóztatására fordítania, mert erre irányuló, célzott program nélkül a vidéki szegénység újratermelődik - állítja Harangozó Gábor. Az európai parlamenti képviselő azt javasolja, hogy az unióban legyen kiemelt cél az elmaradott térségek szegénységének felszámolása. Az unióban ez a probléma ismeretlen, ezért nincs is rá támogatás. Magyarország 7 év alatt csak 200 milliárdot fordíthat erre a célra, miközben 8 ezer milliárd forintra pályázott a közösségi forrásokból.

Az unió jelenlegi felzárkóztatáspolitikáját tizenöt tagállamra dolgozták ki, ahol a szegénység a nagyvárosok elgettósodott részein koncentrálódott, ennek megoldására pedig volt is kidolgozott terv - mondta az InfoRádiónak Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő, hozzátéve: a közelmúltban csatlakozott, közép-kelet-európai országokban a szegénység nem a városokra, hanem a vidékre jellemző.

A politikus hozzátette: mivel az unióban nem ismerték ezt a problémát, nincs is olyan eszköz, amely a vidéki elszegényedés megállítását célozná.

Olyan horizontális, úgynevezett soft eszközök vannak, amelyekkel egyéneket, csoportokat lehet támogatni és kihúzni a szegénységből, nincs azonban olyan politika, amellyel a leszakadó területeket hatékonyan fel lehetne zárkóztatni, így a politika újragenerálódik - magyarázta Harangozó Gábor.

Mivel nincs célzott politika a felzárkóztatásra, a szegény területek fejlesztési elképzelései a versenyképesekével kerülnek szembe. Ennek következtében a pénzek nagy része oda kerül, ahol egyébként is van fejlesztési kapacitás - fűzte hozzá az európai parlamenti képviselő.

Akkor fogunk tudni hatékonyan fellépni a szegénység ellen, ha fel tudjuk zárkóztatni azokat a térségeket, ahol a szegénység koncentrálódik - jelentette ki Harangozó Gábor. A politikus hozzátette: a legszegényebb települések olyan falvak, ahol nagy számban élnek romák.

Az unió, mivel nem ismeri a problémát, nem is támogatja az egyes tagországok kistérségi politikáját. Magyarország kivétel: sikerült megállapodni a közösséggel abban, hogy a 33 legszegényebb területen felzárkóztató programot hajthassunk végre - közölte az európai parlamenti képviselő.

Mivel ez kivételes eset, nem lehet rá sok pénzt szánni: a 8 ezer milliárdos fejlesztési forrásból a szegény kistérségek fejlesztésére csupán 200 milliárdot fordíthat az ország - mondta Harangozó Gábor.

Hanganyag: Szabó Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×