A szabad demokrata Horváth Ágnes a kisebbik kormánypárt nyíregyházi kampányrendezvényén azt mondta: a díj miatt csökkent a hálapénz, gyakorlatilag megszűnt az indokolatlan orvoshoz járás, a betegek körében pedig erősödött a minőségi ellátás iránti igény.

A miniszter hangsúlyozta: a március 9-ei népszavazás előtt azt kell mindenkinek megfontolnia, hogy maradjon-e a térítési kötelezettség, vagy a kieső összeg pótlására adó-, illetve járulékemelés kerüljön szóba.

Horváth Ágnes kifejtette: az adó-, vagy járulékemelés rossz a munkahelyteremtés, a munkahelymegtartás és a vállalkozások fejlesztése szempontjából.

"A megoldás inkább az, hogy azok fizessenek egy jelképesnek mondható összeget, akik az orvosi szolgáltatást igénybe veszik, ráadásul egy rendszer akkor jó, ha egyéni érdekeltséget teremt" - mondta.

A miniszter szerint a vizit- és a kórházi napidíj hozzájárult ahhoz, hogy már nem veszteséges a társadalombiztosítás, hiszen 60 milliárd forintot eredményezett.

"Ebből mintegy 20 milliárd forint a befizetés, 40 milliárd pedig megtakarítás" - emelte ki.

A miniszter közölte: az utóbbiból tudták javítani a kórházi étkezést, elindították az úgynevezett széfprogramot, fejlesztették az egynapos sebészetet, többletpénzt juttattak járóbeteg szakellátásra, kompenzálták a gyermek-háziorvosokat, szakrendeléseket és kórházi részlegeket, mivel ott nincs bevétel a két díjból.

"A népszavazás során erről a 60 milliárd forintról döntenek a résztvevők, és ha netán eltörlik a vizit- és a kórházi napidíjat, akkor az Alkotmánybíróság döntése értelmében nincs lehetőség az összeg pótlására" - mondta Horváth Ágnes.