A miniszterelnök arról is beszélt, hogy jövőre várhatóan mintegy 200 milliárd forinttal lehet mérsékelni a munkabérre rakódó járulék- és adóterheket, emellett a tulajdonról szóló kormányzati programot hirdetett meg. Gyurcsány Ferenc ez utóbbihoz részletfizetési, valamint adó- és árfolyamkedvezményt ígért. Közölte: a következő hetekben határozzák meg azoknak az állami vállalatoknak a körét, amelyek jelentős tulajdonhányadát felajánlják a magyar, illetve a huzamosabb ideje Magyarországon élő európai uniós polgároknak. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány eddigi intézkedései nem javítottak az ország helyzetén. Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly mindössze 1,3 százalék volt a gazdasági növekedés, emellett nőtt a munkanélküliség és az infláció. A miniszterelnök kezdeményezéseiről úgy vélte: Gyurcsány Ferenc az ellenzéki párt programjából vett át részleteket beszédében.

Aláírta az egészségbiztosítási törvényt Sólyom László államfő. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében az olvasható, hogy továbbra is fennállnak az államfő által korábban megfogalmazott ellenvetések, az alkotmány szerint azonban köteles aláírni és kihirdetni a törvényt. A parlament egy hete fogadta el újra az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabályt. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a szavazás előtti megismételt általános vitában azt mondta: a módosításokkal már megfelelő garanciákat tartalmaz a törvényjavaslat, fennmarad a kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, egységes és kötelező társadalombiztosítás. A fideszes Mikola István szerint a törvény alapján Magyarországon egy versenypiaci több-biztosítós rendszer lesz.

A Fidesz elnöke szerint a vizitdíj eltörlése esetén a kormánynak kötelessége lesz pótolni a költségvetésből a kieső bevételeket. Orbán Viktor tatabányai egészségügyi dolgozókkal tartott találkozója után az InfoRádióban úgy vélte: az adócsökkentésre is igent mondanak azok, akik támogatják a vizit-, illetve a kórházi napidíj eltörlését. A volt miniszterelnök a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is rejtett adónak nevezte, és hangsúlyozta: a Fidesz készen áll arra, hogy benyújtsa a parlamentnek azokat az indítványokat, amelyek garantálnák, hogy a referendum után se csökkenjen a háziorvosok, a kórházak, illetve a felsőoktatási intézmények bevétele. Az SZDSZ reagálásában úgy fogalmazott: ha a vizit-, illetve a kórházi napidíj adó lenne, akkor mindenkinek kellene fizetni, és nem csak annak, aki orvoshoz fordul.

Magánokirat-hamisítás gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az SZDSZ tavalyi elnökválasztása ügyében. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az Inforádióban elmondta: egy civil szervezet elnöke és egy polgármester is feljelentést tett ugyanolyan tartalommal. A gyanú szerint az SZDSZ tavaly március végén tartott tisztújító küldöttgyűlésén voltak olyanok, akik más nevében szavaztak, és írták alá a jelenléti ívet. A múlt héten a liberális párt egyik miskolci küldötte azt állította, hogy tanúja volt a csalásnak. Kóka János szabad demokrata pártelnök átfogó belső vizsgálatot rendelt el, és közölte: ha bebizonyosodnak a vádak, akkor kész újra elindulni az elnöki posztért egy új választáson.

Koszovó függetlenségének elismerését javasolja a kormánynak a magyar külügyminiszter. Göncz Kinga a tagállamok diplomáciai vezetőinek brüsszeli tanácskozása után beszélt erről. A külügyminiszterek közös nyilatkozat-tervezetükben hangsúlyozzák: az Európai Unió minden tagországa maga dönti majd el, hogy elismeri-e Koszovót önálló államként. A nagy uniós tagországok támogatják, hogy a tartomány - amelynek függetlenségét vasárnap kiáltották ki - elszakadjon Szerbiától. Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország a napokban dönt az ügyben. A tagállamok közül Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus úgy véli: a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nincs nemzetközi jogi alapja, és ugyanezt hangsúlyozta korábban Belgrád illetve Moszkva is. Közben az Egyesült Államok elismerte Koszovó függetlenségét.