Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A bizottság szerint törvénytelen volt Orbánék Gripen-beszerzése

Törvénytelen volt a svéd Gripen vadászgépek beszerzéséről 2001-ben hozott döntés - jelentette ki Vadai Ágnes, a gépek beszerzésének kivizsgálására alakult bizottság szocialista párti elnöke. Az Orbán-kormány honvédelmi államtitkára szerint a "lázas igyekezettel" létrehozott bizottság látványos kudarcot vallott.

Az MSZP-s politikus a megállapítást azzal indokolta, hogy a kabinet nem írt ki közbeszerzési eljárást, a beszerzésről pedig nem a kormány, hanem a nemzetbiztonsági kabinet döntött. A beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra irányozta elő.

Vadai Ágnes szerint nem készült előzetes költségelemzés, nem volt tisztázott, milyen forrásból finanszírozzák a projektet, és nem számolták a bérlés adóvonzatával sem.

A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy 2001-ben a Honvédelmi Minisztérium az amerikai F-16-osok beszerzését támogatta, ennek ellenére döntött a nemzetbiztonsági kabinet a Gripenek mellett.

Vadai Ágnes szólt arról is, hogy személyi felelősöket nem neveztek meg, de ez nem is volt céljuk, így nem is tesznek feljelentést.

A bizottság javaslatokat dolgozott ki a kormány számára, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra.

Budai Bernadett kormányszóvivő a távirati irodának azt mondta: a kormány nemzetbiztonsági kabinetje heteken belül tárgyalja a Gripen-bizottság jelentését.Az Orbán-kormány honvédelmi államtitkára szerint a Gripen-jelentés elkészültének körülményei arra utalnak, hogy a kormánynak takargatnivalója van a 2003-as szerződésmódosítással kapcsolatban.

Simicskó István közölte: a módosítás duplájára emelte a költségeket, hiszen a 109 milliárdos eredeti szerződést emelte meg 210 milliárdra; szerinte a plusz tételekre semmi szükség nem volt.

Úgy vélte, gazdasági, pénzügyi, katonai okok sem támasztották alá az akkori szocialista-szabad demokrata koalíció döntését a szerződés módosításáról.

A mai napig nem tudjuk, és a jelentésből sem derül ki, hogy mi volt a mozgatórugója a szerződés módosításának 2003-ban - mondta Simicskó István, majd hozzátette: talán a svéd ügyészség vizsgálata után ez is kiderül.

A politikus szerint a "lázas igyekezettel" létrehozott bizottság, amelynek az lett volna a feladata, hogy a polgári kormányt korrupciógyanús ügybe keverje, látványos kudarcot vallott.

Simicskó István a jelentéssel kapcsolatban közölte: az anyag kellően elfogult, amit - a politikus szerint - mutat az is, hogy 25 oldalon foglalkozik a polgári kormány időszakával, a szerződés megkötésének a körülményeivel, és csupán 5-6 oldal foglalkozik a 2003-as szerződésmódosítással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×