A sztrájk - Magyar György ügyvéd szerint - nem számít vis maior-esetnek, nem képez elháríthatatlan akadályt. A BKV működési körével ugyanis szorosan összefügg, hogy meg tud-e állapodni a munkavállalóival vagy sem.

Ha nem tud megállapodni - tette hozzá -, nagy a valószínűsége annak, hogy felróható a magatartása, következésképpen köteles szolgáltatni.

Amennyiben a cég nem szolgáltat szerződésszerűen, mert a bérlettulajdonost nem viszi el úti céljához, azzal neki kárt okoz, és köteles megtéríteni az ezzel kapcsolatos veszteségeket, károkat - közölte az ügyvéd.

Indokolt és szükséges esetben tehát a bérlettulajdonosok, ha a sztrájk napján taxiba ülnek, hogy eljussanak munkahelyükre, a viteldíjat indokolt és szükséges esetben visszakövetelheti a bíróságon, ezzel a lehetőséggel azonban nem lehet visszaélni - fűzte hozzá a jogász.

"Ha valaki úgy dönt, hogy aznap taxival akar furikázni, mert úgy is ki fogja részére fizetni a BKV, akkor ne tegye. De ha valakinek nagyon fontos üzleti tárgyalása van, és egyik pillanatról a másikra át kell érnie a város másik pontjára, vagy indul a repülője, vagy nyelvvizsgája van, és tudja indokolni, akkor nyugodtan igénybe veheti ezt a másik közlekedési eszközt, és a költségeit felszámíthatja" - mondta Magyar György.

Az ügyvéd hozzátette: mivel a sztrájkról előre lehet tudni, az utasoknak is mindent meg kell tenniük azért, hogy a kárösszeget csökkentsék. A kárenyhítési kötelezettség ugyanis őket is érinti.